Johann Gottlieb Rall vagy Rahl (1725. v. 1726. k. – Trenton, 1776. december 27.) német katonatiszt, a Hessen-Kasseli tartományi grófság katonai erőinek (az ún. hesseni zsoldosoknak) az egyik parancsnoka, amelyek a britek oldalán harcoltak az amerikai függetlenségi háborúban.
Származása Családi háttere jórészt ismeretlen. Apja, Joachim Rall stralsundi származású lovassági kapitány volt és egy bizonyos August Moritz von Donop vezérőrnagy ezredében szolgált. Ebben az ezredben kezdte fia is kadétként a pályafutását 1740. március 1-jétől, Kázmér hesseni herceg és ezredes alatt.
Katonai pályafutása Több mint egy évvel később, 1741. július 25-én zászlóssá léptették elő. Gyorsan haladt a ranglétrán, s kiváló katonává edződött. 1745. augusztus 28-tól hadnagy, 1753. május 10-től kapitány lett. 1760. május 7-én őrnaggyá léptették elő. 1763 januárjában egy helyőrségnél már alezredesi rangban szolgált. 1771. április 22-én irányították a Mansbach-gyalogezredhez, akkor már mint ezredest. 1772 januárjában ő lett az ezred parancsnoka.
Beosztottjai és tiszttársai is kedvelték, mert nagylelkű, udvarias, elnéző, barátságos volt, s a szolgálókhoz is barátként viszonyult.
Az osztrák örökösödési háborúban Hessen-Kassel Bajorország számára adott „bérbe” katonaságot, így bajor kötelékben Rall is részt vett ebben a háborúban. Később átkerült a rajnai és németalföldi frontokra.
1745-ben lépett először angol szolgálatba. Anglia az 1745-ös skóciai jakobita-felkelés ellen szintén igénybe vette a német segédcsapatok harci erejét. Itteni érdemei miatt az angolok később is alkalmazták őt és katonáit. A hétéves háborúban Rall először járt Amerikában és harcolt a franciák valamint a velük szövetséges indián törzsek ellen.
A hétéves háború után visszatért Európába. 1771 és 1772 között az orosz-török háborúban az Oszmán Birodalom ellen harcolt, melyhez II. (Nagy) Katalin cárnő szintén hesseni csapatokat vett igénybe.
Szerepe az amerikai függetlenségi háborúban Rall 1776-ban Leopold Philip de Heister hesseni tábornok parancsnoksága alá került, akinek seregét az angolok Amerikába hajóztatták, hogy velük verjék le a 13 gyarmat függetlenségi harcát. Heister kinevezte Rallt egy 1200 fős dandár parancsnokának. Rall és hesseni katonái három ütközetben segítették hozzá a briteket a győzelem kivívásához, köztük Long Island-nél, 1776. augusztus 27-én.
Trenton: Rall halála
Decemberben Rall dandárját Trentonba, New Jersey-be helyezték védelmi feladatokra. A George Washington vezette amerikai erők a Delaware folyó túlsó partján helyezkedtek el, megtizedelve, igen rossz állapotban.
A hesseniek jól ki voltak képezve, a harctéren félelmetes hírnevük volt. Ugyanakkor jól el voltak látva Trentonban élelemmel, ruhával és lőszerrel is. Rall Stacy Potts trentoni lakos házában volt bekvártélyozva és itt állította fel főhadiszállását is.
A hesseniek és az angolok nem számoltak Trenton megtámadásával, mert úgy hitték, hogy a vereségek hatására az amerikaiak már demoralizáltak és előbb-utóbb maguktól felbomlik a seregük. Egy helyi trentoni kereskedő, aki Washingtonnal szimpatizált, titokban tájékoztatta az amerikaiakat a németek helyzetéről.
Washington szándékosan karácsonyra időzítette a támadását, mivel úgy gondolta, hogy a hesseniek megülik az ünnepet és sokat fognak inni (nem biztos azonban, hogy a hesseniek aznap valóban ittak volna, de a támadás így is készületlenül érte őket). Javára volt továbbá, hogy Rallnak rossz volt a kapcsolata felettesével, Carl von Donop ezredessel és James Grant angol tábornok sem adott erősítést a hessenieknek, mert megvetette az amerikaiakat, úgy vélve, hogy azok már nem jelentenek veszélyt.
Bár Washington erői késve keltek át a Delaware-on, de így is a hajnali órákban sikerült rajtaütniük Trentonon. A hesseniek megzavarodtak, fegyvereiket sem tudták használni. Rall két halálos lövést is kapott az oldalába, ezt követően a hesseni ellenállás is összeomlott.
Rall aznap este belehalt a sérülésébe. Halála előtt még hivatalosan megadta magát Washington tábornoknak.
A hagyomány szerint a mai East State Street-en fekvő prespiteriánus templom temetőjében temették el, sírja ismeretlen.
A kultúrában 2000-ben Átkelés címmel készült egy amerikai tv-film a trentoni csatáról, amelyben Rallt James Kidnie alakítja.
Jegyzetek
Kategória:Csatában elesett német katonák Kategória:Német katonák Kategória:Az amerikai függetlenségi háború résztvevői