Koloniális építészet vagy gyarmati építészet (, , spanyolul: Arquitectura colonial, ) kifejezést használnak arra az építészetre, amelyet a nagy földrajzi felfedezések időszakától kezdve (16. század) a gyarmati világ felbomlásáig (20. század közepe) az európai gyarmatosítók befolyása alatt jött létre a meghódított területeken. Ez a fajta építészet az európai stílusok használatát jelentette általában, gyakran felhasználva hozzá a helyi hagyományokat.

Története thumb|Gyarmatosított területek 1600 körül thumb|Gyarmatosított területek 1800 körül thumb|Gyarmatosított területek 1945 körül

Amerika felfedezése (1492) után lassan megkezdődött a Föld különböző részeinek elfoglalása az európaiak által. A különböző országok tekintetében néhol teljesen európai közigazgatás alá vontak területeket, máshol színleg meghagyták a helyi uralkodó elitet, illetve voltak olyan országok is, amelyeket félig (pl. Kína), rövid időre, vagy egyáltalán nem sikerült (pl. Japán, Etiópia) uralmuk alá vonni az európaiaknak.

Az európaiak által részben vagy teljesen meghódított, a szócikkben összefoglaló jelleggel gyarmatnak nevezett területeken az európaik általában nem a helyi magaskultúrák vagy természeti népek építészetét (őslakos építészet)https://constructive-voices.com/hu/szakr%C3%A1lis-terek-az-%C5%91slakos-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet-spiritu%C3%A1lis-dimenzi%C3%B3i/ vették át, hanem saját európai építészeti stílusaikat – bár egyes helyi elemek átvételére olykor sor került. Ilyenre példa a Cshatrapati Sívádzsi pályaudvar Mumbai-ban (1878–1888), amely historizáló neogótikus alapstílusa mellett erősen felhasználta az indiai építészet jellemzőit is.https://tripomatic.com/hu/poi/cshatrapati-sivadzsi-palyaudvar-poi:24021

A koloniális építészetet többféle szempontból lehet rendezni, így pl.: korszak szerint (pl. 16., 17., 18., 19., 20. századi) megszálló ország szerint (pl. spanyol, portugál, angol, francia, holland stb.) megszállt terület szerint (pl. észak-amerikai, dél-amerikai, afrikai, indiai, indokínai, kínai, ausztráliai stb.) felhasznált európai stílusok szerint (pl. reneszánsz, barokk, klasszicista, romantikus, historizáló stb.)

A fenti kategóriák tovább bonthatók al-kategóriákra, így beszélhetni Észak-Amerikában pl. georgiai koloniális építészetről.https://muvesz.ma/amerikai-kolonialis-epiteszet-american-colonial/

A koloniális építészet emlékei a világ számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ilyen stílusú épületek fennmaradási aránya nem mindig magas: Észak-Amerika gyarmati építészetének (amely esetében az 1775-ös függetlenségi háború előtti építészetet értenek) emlékei például elég alacsonyak.https://www.thoughtco.com/colonial-revival-houses-and-neocolonial-4065297

A 20. század közepére sok régi gyarmati ország visszanyerte a függetlenségét, és építészetüket innen sem a helyi régi hagyományok, sem a régi európai építészet nem alakította, mivel a világon addigra elterjedt a dísztelen, modernista nemzetközi stílus.

Újabb felhasználás A 19. század végén – 20. század elején, a korábbi építészeti stílusokat utánzó-felhasználó historizmus időszakában volt olyan irányzat, amely kifejezetten a gyarmati építészet jellegzetességeit utánozta le, ezt neokolóniál () vagy koloniális újjászületés néven () ismerik. Az 1960-as évektől volt egy újabb hullám Észak-Amerikában neokoloniális stílusú épületek építésében. Egyes források a „Colonial Revival”-t a 20. század eleji, a „Neocolonial”-t pedig a 20. század második felében történő felhasználására használják.

Kissé más fogalom a „spanyol újjászületés” () építészet, amely szintén a 20. század első felében (1920/1930-as évek) létezett az Amerikai Egyesült Államokban: ez a stílus a gyarmati építészet mellett az eredeti, spanyolországi építészetből is merített.https://muvesz.ma/spanyol-revival-epiteszet-spanish-revival/

A legutóbbi időben beszélhetni posztkoloniális építészetről, ez az őslakos építészet a gyarmati építészet bizonyos közös újrafelhasználását, újraértelemzését takarja.https://constructive-voices.com/hu/gyarmati-hat%C3%A1s-%C3%A9s-az-%C5%91slakos-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet/

A koloniális fogalom ismert más művészeti ágak, pl. a bútorművészet területén is. Napjainkban előfordul a stílus felelevenítése, így lehet beszélni (nem eredeti, újabban gyártott) koloniál (stílusú) bútorokról,https://loftandvintage.hu/collections/kolonial-stilus?srsltid=AfmBOopamt-Hmwd2G8U-VW4R_AaALS_GDODulQ6lyhqxzE-YjZWiO5cBhttps://www.merkurymarket.hu/szakemberek-tippei/kolonialis-stilus-a-belso-terben-mitol-lesz-kiemelkedo,1175.html?srsltid=AfmBOoqSRaCZEkAMBY9NFRnlau14IjIRBlPdqUvUvVUDnISmfFesedfg vagy lakberendezésről.https://blog.classicinteriors.hu/?p=693

Főbb jellemzők Spanyol gyarmatbirodalom Bár nem mondható el, hogy létezik egy szisztematikusan ismétlődő városmodell, van legalább néhány közös jellemző:

Főtér A városrendezési tervben a spanyolok a fő téren a kormányzati, adminisztratív és egyházi épületeket építették fel. A fő gazdasági tevékenységek itt zajlottak, emellett a heti piacnak vagy szórakozási lehetőségeknek és ünnepségeknek, például bikaviadaloknak is otthont adtak. Itt hirdették ki a rendeleteket, közleményeket és tiltásokat is.J. M. González Ochoa (2013). La conquista de América. La vida urbana en América. Historia National Geographic. .

A katedrálisok (székesegyházak) A gyarmati városok egyik legfontosabb épülete a katolikus katedrális, ez az elsők között volt, amelyet építettek és ez lett a város legmagasabb és legnagyobb épülete. Többnyire a főtéren vagy a várostól és a terepviszonyoktól függően egy külön téren helyezkedett el.

A katedrálisokat különféle építészeti stílusokban építették: többek között gótikus, barokk, neoreneszánsz és neoklasszikus stílusban. Kezdetben az építészek Európából érkeztek, de miután a stílusok világszerte elterjedtek és Amerikában is tanították az európai építészetet, helyi változatokkal fejlődtek.

A 16. század végén kezdett formát ölteni a spanyol-amerikai barokk, mindenekelőtt Zacatecas (Új-Spanyolország alkirálysága) és Potosí (Peru alkirálysága) bányái által biztosított gazdagság következtében. A jezsuiták által vezérelt ellenreformáció mellett az amerikai kontinenst a 17. és 18. század között árasztotta el a barokk építészet. Bár már nem lehet egyetlen barokk stílusról beszélni, hanem egy új spanyol barokkról, karibi barokkról, ibero-amerikai barokkról.

Manapság az amerikai kontinensen a gyarmati korszakban épült katedrálisok a történelmi városközpontokkal együtt gyakran a kulturális világörökség részét képezik.

Átriumok Az 1493-as Inter Caetera bullát, a „hitetlenek evangelizációját” közfeladatként, a gyarmatosítás gyökereként és alapjának tekintették. Az erőszakos térítés következtében a gyarmatosítási korai időszakban annyi bennszülött neofita vett részt a misén, hogy azt csak a templomon kívül lehetett megtartani, ezért nagy szabadtéri átriumokat építettek. A templomkomplexumon belül egy teret fallal zártak körül, hogy nagy építési költségek nélkül bővítsék így ki a szakrális teret.John McAndrew, The Open Air Churches of Sixteenth-Century Mexico: Atrios, Posas, Open Chapels and other Studies, Cambridge: Harvard University Press, 1965.

Tornácok: A meleg éghajlaton a tornácok népszerűek voltak, árnyékot és szellőzést biztosítva.

Nagy, szimmetrikus homlokzatok: A koloniális épületek gyakran nagy, szabályos alakúak, hangsúlyozva a szimmetriát.

Boltívek: A spanyol és portugál gyarmatokon gyakran alkalmaztak boltíveket, amelyek a helyi klímához igazodtak.

Belső udvarok: A spanyol gyarmati építészetben, mint például Kubában, gyakran építettek belső udvarokat, amelyek árnyékot és szellőzést biztosítottak.

Kuba A városi építészet a lakó- és egyházi épületeken a spanyol-mór modellből fejlődött ki, alkalmazkodva a helyi, meglévő körülményekhez, az életformához és a fellelhető anyagokhoz.Magyar Építőművészet, 1988 / 4-5. szám

A kubai építészetben gyakran láthatók színes homlokzatok, amelyek a spanyol gyarmati időszakból származnak.

Egyéb A koloniális építészet fordítottjára, azaz a gyarmatok építészetének Európában való felhasználására is ismertek példák. Elsősorban az arab, indiai, kínai és maja építészet ilyen irányú historizálása érdemel említést a 20. század első feléből.

Képtár a képtárban független, európaiak által soha teljesen meg nem hódított országok európaias-gyarmati stílusú épületei is szerepelnek

Jegyzetek

Források https://muvesz.ma/amerikai-kolonialis-epiteszet-american-colonial/ https://muvesz.ma/spanyol-revival-epiteszet-spanish-revival/ https://constructive-voices.com/hu/gyarmati-hat%C3%A1s-%C3%A9s-az-%C5%91slakos-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet/ https://www.thoughtco.com/colonial-revival-houses-and-neocolonial-4065297

Kategória:Építészet stílusok szerint