Katonavárosi iskola

A Katonavárosi iskola Szeghalom városának több mint 120 éves múltra visszatekintő elemi, majd alsó tagozatos oktatásnak helyet adó, egykori, helytörténeti jelentőségű iskolaépülete.

Előzmények

Az országban Az iskola két nagy hatású vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenységének köszönhetően épülhetett fel és erősödhetett meg a századfordulón.

Gróf Andrássy Gyula kormányában (1867-1871) báró Eötvös József 1848 után újra elvállalta a vallás- és közoktatásügyi tárcát. A nevéhez köthető szabályozás közel száz évig határozta meg a magyar iskolarendszer alsóbb részének struktúráját:

Elrendelte a 6-12 éves korú gyermekek iskolakötelezettségét, ugyanakkor a községek kötelesek voltak a tanulók számának megfelelő férőhelyet biztosítani a gyermekek számára. Az állam egyenrangú iskolafenntartóként ismerte el a különböző egyházakat, a községeket, a magániskolák működtetőit, de az állam saját maga számára is fenntartotta az iskolaalapítás és -működtetés jogát. Infrastrukturális alapokat határozott meg (az épület helyiségei legyenek tágasak, szárazak, világosak, a fiúk és lányok legyenek elkülönítve, a termek legyenek táblával felszerelve stb.). Az egy tanítóra eső tanulók számát 80 főben maximálta.

Mindezek következményeként 1869–1910 között az elemi népiskolák száma -ról -re, a tanítók száma -ről -re nőtt. A 6–12 éves tankötelesek körében 1872-ben 75, 1910-ben pedig közel 90%-os volt az iskolába járási arány.

Haladó szellemisége ellenére Eötvös törekvései nem valósulhattak meg maradéktalanul, a tankötelezettséget nem sikerült betartatni, és hiányoztak az ehhez szükséges iskolaépületek is. A Bethlen-kormányban (1921-1931) Klebelsberg Kunot kérték fel vallás- és közoktatási miniszternek. Klebelsberg öt évre szóló iskolaépítési programot dolgozott ki, és ez idő alatt ötezer népiskolai objektum megvalósítását tűzte ki célul, ami 3475 tanterem és 1525 tanítói lakás felépítését jelentette. Létrehozták az iskolai építkezéseket lehetővé tevő Országos Népiskolai Építési Alapot, amit új tantermek és tanítói lakások építésére lehetett igénybe venni. Klebelsberg felismerte, hogy állami támogatás nélkül, a községek önerejéből nem valósulhatott meg az iskolaépítés, hiszen a legszegényebb vidékeken volt a legnagyobb szükség új iskolákra.

Szeghalmon Mivel 1945 előtt – ahogy az ország nagy részén – Szeghalmon sem működtek állami általános iskolák, az oktatás rövid történeti áttekintését célszerű felekezetenként, vallási megoszlás szerint tárgyalni.

Református egyház Szeghalom a középkorban Békés vármegye legjelentősebb helységei közé tartozott. Főesperesség székhelyeként, majd a XV. századtól vámszedési joggal bíró mezővárosként tartották számon. Azonban a török hódoltság, Thököly mozgalma, valamint a Gyula visszafoglalásához vezető, éveken át húzódó ostromzár, csakúgy mint a Rákóczi-szabadságharc súlyos megpróbáltatásokat hozott a XVII. század utolsó évtizedeiben a község lakói számára. A Szatmári-békét követően, 1711 után indulhatott meg ismét a fejlődés. A visszatelepülők reformátusok voltak; 1715-ben már 340 református vallású lakost tartottak nyilván, akik iskolát is szerveztek. Nagy valószínűséggel a kor lelkipásztora, Újvári Benedek látta el az első tanítói szolgálatot.

Az első feljegyzések 1736-ból származnak, amikor Petri István még együtt tanít fiúkat és lányokat. A XVIII. század közepére már két, egyes források szerint három iskolát tartott fenn az egyház. Ezt erősíti meg egy halotti anyakönyvi bejegyzés is: "Tüskés Mihály elhalt 1774. december 25-én 29 esztendős korában, szegény oskolánknak szinte 3 esztendők elfolyása alatt érdemes, hűséges és jó magaviseletű rektora." A sorok arra utalnak, hogy rektor mellett ún. praeceptort is alkalmaztak, tehát legalább két iskola működött. Fizetés-levelek alapján megállapítható, hogy 1802-ben már 4 tanító állt az egyház szolgálatában, 1813-tól pedig 5 tanítója volt az egyháznak, és ez így is maradt 1871-ig. 1828-ban külön kántori állást is létesítettek, különválasztva azt a tanítói feladatoktól. 1871-ben Petry István az egyházra hagyományozott egy nagy beltelkes házat magtárral és melléképületekkel; ebből az örökségből építtették fel a Bocskai utcai egy tantermes iskolát a tanítói lakással, a telek udvarán álló magtárat pedig két tantermes iskolává alakíttatták át.

Szeghalom legrégebbi iskolái közé tartozik a Kossuth téren, a református templommal szemben álló négy tantermes iskola (ez a mai Alma Mater épülete), ennek ellenére nem maradtak fent róla adatok.

Az Arany János utca 50. szám alatt 1873-ban alakították ki az ún. Túri-iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással. Az istállóból átalakított tanterem korszerűtlennek bizonyult, ezért 1938-ban lebontották, helyére egy két tantermes új iskola került.

Técsi József lelkipásztor idejében, az 1900-as évek elején a Mészáros- és Csát–Kovács-alapítványok felhasználásával nagyszabású iskolaépítési és fejlesztési munkálatok kezdődtek:

1902: A Piactéren egy tanterem tanítói lakással, amelyet egyik tanítója után Balogh-iskolának hívtak. A Bocskai utca 5. és Baross utca 2. szám alatt egy-egy tanítói lakás a Petry-féle telken. 1904: a Katonavárosi iskola két tanteremmel és két tanítói lakással. 1915: A Piactéri iskola tanítói lakásából új tanterem készült. 1922: A Piactéri iskola öttantermesre bővült. 1927: Koplalókerti iskola: a református egyház által adományozott telekre a község építtette. 1931: Újtelepi iskola: két tanteremmel és egy tanítói lakással, S. Varga Sándor alapítványából.

Római katolikus egyház Feltételezések szerint már a törökdúlás előtt is működhetett katolikus iskola. Annyi bizonyos, hogy 1860-ban a D’Orsay-kastély kertészlakását alakították át oktatási célokra, mellé kántortanítói lakás épült. Később az egész épület lebontásra került, helyén 1926-ban új iskola és tanítói lakás készült. A második tanterem 1936-ban, állami segítséggel, dr. Temesváry Imre képviselő közbenjárására épült fel a Dózsa utca 26. szám alatt.

Izraelita egyház 1869-től 1923-ig működött a mai Dózsa utca 27. sz. alatti épületben. Kezdetben nagyszámú tanulója lehetett, mert a "rendes" tanító mellett két segédtanítót is alkalmazott. A II. világháború idején azonban elnéptelenedett, ezért megszüntették.

1851-ben 5 tanítója van a községnek, akik 500 gyermeket tanítanak.1931-ben a tanítók száma 16, a tanulóiké 1027.1945 előtt összességében 17 református, 2 római katolikus és 1 községi iskolában 20 tanító mintegy 1200 tanulót tanított.Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára Békési Fióklevéltár (HU-MNL-BéVL-VIII-460/26 - A szeghalmi államosított felekezeti és községi iskolák története)

Katonaváros balra|bélyegkép|355x355px|Katonaváros (Kattintson a képre a nagyításért!)Az iskola, a Katonaváros településrészről kapta a nevét. Az elnevezés viszonylag újkeletű a 19. század második felére tehető, amikor a falu határa a mai Széchenyi utcánál húzódott. A szabadságharcot követő öt esztendőt Simay János neve fémjelzi, akit 1849-ben választottak meg a község bírójává. Működésének első évében kiosztották a már felmért házhelyeket a volt honvédek részére, a Széchenyi utcán túl, a mai Jókai és Vörösmarty utcák által határolt területen, melyet Katonavárosnak neveznek azóta is. Története A kezdetek

bélyegkép|506x506px|A Katonavárosi iskola térképen|balra Az iskolát már jelölték a Habsburg Birodalom kataszteri térképén. A három térképrészletből összerakott kép felső részén a 19. századi Szeghalom térképrészlete, a középső részen a terület mai térképi ábrázolása látható. Az alsó, harmadik képen az egymás fölé rétegzett térképrészleteken jól megfigyelhető, hogy az iskola épülete jó közelítéssel az akkori Sugár utca, ma Jókai Mór utca és a Vörösmarty utca között található. Tatár János református lelkész halála után, a Szeghalmi Református Egyházközség 1900-ban a fiatal, tettvágytól fűtött Técsi Józsefet választotta meg lelkésznek, aki nagy vehemenciával látott neki az iskolaügy fejlesztésének, az oktatás helyszíneinek modernizálásához, új iskolák építéséhez. Még a Presbitériumot is rá tudta venni, hogy erre a célra negyvenötezer korona kölcsönt vegyen fel. Aminek fedezete több korábbi iskolaalapi hagyaték volt. Főként a Mészáros és Csát-Kovács családok alapítványaiTiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (TtREL I.372.g.1.: NÉVJEGYZÉKE azon egyháztagoknak, akik a Szeghalmi Ev. Református Egyház részére kegyes hagyományokat adtak – Csát-Kovács Sándor a Biszterszki-féle ház megvételére. 1884. január 24.). Végleges formát ekkor öltött a Piactéren a Balogh iskola, épült fel a Báthory utcai iskola, valamint megkezdték a Katonavárosi iskola alapjainak lerakását. Técsi József idején szűnik meg a lelkész-tanítói hivatal, hogy a tanítók teljes energiájukkal az oktatás felé fordulhassanak. Külön kápláni státuszt hoztak létre. Sajnos, fiatalos lendületének gyümölcsei, már nem az ő életében érnek be, mivel három esztendei munkálkodás után a hirtelen fellépő tüdővésznek ő is áldozatul esett, nem sokkal harmincnyolcadik születésnapját követően. Megkezdett iskolafejlesztési munkáját végül helyettes lelkésze, a szeghalmi református egyház krónikájának szerzője Papp Lajos fejezi be.

... és 1904-től megkezdi működését a Biszterszki-telken épült "kettős" iskola, egyik tantermében az I-II. fiú-, a másik tantermében I-II. lányosztállyalTiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (TtREL I.372.g.1. - Iskolaszéki gyűlés jegyzőkönyve. 1904. augusztus 26.). 1902-ben Szeghalmi Gyulát helyezték ide igazgató-tanítónak.

Év Osztály Tanító / Igazgató 1904-1905 1. osztály: 15 fő Igazgató: Szeghalmi Gyula 2. osztály: 15 fő 3. osztály: 13 fő 1905-1906 1. osztály: 50 fő (fiú) Tanító: B. Nagy József 1. osztály: 50 fő (lány) Tanító: Katona Gyula 2. osztály: 46 fő (fiú) Tanító: B. Nagy József 2. osztály: 46 fő (lány) Tanító: Katona Gyula 1910-1911 Igazgató: Szeghalmi Gyula 1. - 2. ref. elemi lányiskola Tanító: Katona Gyula 1. - 2. ref. elemi fiúiskola Tanító: B. Nagy József 1911-1912 Igazgató: Szeghalmi Gyula 1. osztály: 36 fő (fiú) 2. osztály: 49 fő (fiú) 3. osztály: 69 fő (lány) Tanító: Bencze József ForrásHajdu Klára, a Szeghalmi Művelődési és Szabadidőközpont, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Gyűjtemény intézményvezető-helyettesének jegyzetei alapján (2025)

1939-ben építési hibák miatt lebontják majd két tanteremmel újjáépítik, mellette azonban már csak egy tanítói lakás épült.Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (TtREL I.372.g.2. - Versenytárgyalási hirdetmény. 1939. május 8.)Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (TtREL I.372.g.1.: 1. sz. Építkezés kereseti kimutatás a Szeghalom községben létesülő református elemi iskolák építési munkáiról. 1939. július 11.)

A háború idején A második világháború előestéjén hazánk is erőteljes hadseregfejlesztésbe kezdett. Ennek keretében 1939 áprilisától Szeghalom központtal megkezdődött a járás fiaiból felállítandó Magyar Királyi 32. Honvéd Határvadász Zászlóalj szervezése. A zászlóaljat végül 1939 szeptemberében állították fel. A zászlóalj különböző alakulatai a járás különböző községeiben kaptak elhelyezést, Szeghalmon többek között a Katonavárosi iskola épületében lettek elszállásolva.

Kónya Lajos