Petrovo (, 1993-ig Bosansko Petrovo Selo), város és község Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában. Petrovo régi neve Bosansko Petrovo Selo volt. Röviddel a boszniai háború kezdete előtt nevét Petrovóra változtatták. A község korábban is létezett, de 1960-as években megszüntették, és azután területének egy része Gračanica, más része Lukavac községhez tartozott.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 24, közúton 31 km-re délkeletre, a Spreča és a Jadrina folyók összefolyásánál, 140-300 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-1 Petrovo község határait délnyugaton az Ozrena Kraljica (883 méter), a Krstata ploča (893 méter) és az Ostrvica (918 méter), északkeleten és délkeleten pedig a Spreča folyó képezi. Petrovo község hét lakott településből áll, nevezetesen: Petrovo, amely az egyetlen lakott városi jellegű település, valamint Bisići, Brđani, Kakmuž, Kaluđerica, Karanovac, Krtova, Porječina és Sočkovac. A község területének 65%-át domb és hegyvidéki terület teszi ki, amely enyhén kiemelkedik a Spreča síkjából, mely a terület 35%-át adja, majd az Ozren-hegység legmagasabb hegycsúcsainál ér véget. Bár Petrovo község a Boszniai Szerb Köztársaság egyik rendkívül fejletlen községe, területe gazdag különféle ásványi nyersanyagokban, mint például az azbeszt, a kaolin, az agyag, a termál- és ásványvizek, valamint néhány értékes, még mindig nem kellően feltárt fém. Az Orlovo-tó szintén Petrovo községhez tartozik.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség2013Szerb6371Bosnyák7Horvát36Jugoszláv4Egyéb56Összesen6474
A település népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb26952070Bosnyák542Horvát1812Jugoszláv702Egyéb8221Összesen29192107
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Milinoselo Tursko községhez tartozó Petrovoselo Brdjani és a Petrovoselo Lužani településeknek együttesen 73 háztartása és 460 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 110 háztartást, 793 ortodox és 4 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Petrovoselo Brdjani és Petrovoselo Lužani településeknek összesen 817 lakosa volt, közülük 800 ortodox szerb, 10 római katolikus, 2 muszlim, 2 evangélikus, 2 izraelita és 1 egyéb volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 228. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A hivatalos adatok szerint Petrovo község 1929-től 1962-ig létezett, amikor Gračanica községhez csatolták. Községi státuszát 1991-ben népszavazással nyerte vissza. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Šamac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság 1992-ig Petrovo község lakossága többnyire munkásokból állt, akik kiegészítésként mezőgazdasági tevékenységet is végeztek. Eddig az időszakig a lakosok legnagyobb részét az iparilag fejlett Tuzla-medencében, valamint a jelenlegi Petrovo község területén foglalkoztatták: az azbeszt kitermelésével és feldolgozásával foglalkozó vállalatoknál Petrovóban, téglagyártással foglalkozó vállalatoknál Sočkovecben, fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó vállalatoknál Petrovóban és Karanovacban, termálvizek felhasználásával és folyékony szén-dioxid előállításával foglalkozó vállalatoknál Kakmuzban, épületszerkezetek és elemek gyártásával foglalkozó vállalatoknál Petrovóban, műanyag csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalatoknál Kakmuzban, valamint baromfitelepeken Karanovacban és Porječinában. A turizmus a jelenlegi Petrovo község területén is fejlődött Ozren gyönyörű vidékein, amelynek központjában, a mai Kaluđerica faluban található a 13. századból származó ozreni Szent Miklós-kolostor, valamint vendéglátóipari és turisztikai létesítményeket építettek.
A mezőgazdasági termelés alapját az állattenyésztés képezi. A községben mintegy 90 olyan gazdaság működik, amelyek három vagy több állatot tartanak (hízó és tejelő). A terület éghajlati és földrajzi adottságai alkalmasak e mezőgazdasági ág fejlesztésére. A növénytermesztés szerkezetét a szántóföldi gazdálkodás és a gyümölcstermesztés uralja. A községben következő gyümölcsféléket termesztik: szilva, alma és körte. A mezőgazdaságban a hangsúly a szemes és silózásra szánt kukorica termesztésén van. A kukorica mellett búzát, árpát, zabot és rozst is termesztenek. Takarmánynövényeket, rizslisztet és lucernát is termesztenek. A zöldségtermesztésben főként burgonyát termesztenek, többek között vöröshagymát, paradicsomot, káposztát. Az üvegházakban szórványos zöldségtermesztés is folyik.
Oktatás „Vuk Karadžić” Általános Iskola elődje, Bosansko Petrovo Selo első iskolaépülete 1928-ban épült. Egy tanteremmel és egy lakással rendelkezett a tanár számára a tetőtérben. Az iskola az 1930/31-es tanévben kezdte meg működését. Az iskola folyamatosan növekvő tanulólétszámmal működött a második világháború kezdetéig. Az iskolaépületet 1947-ben bővítették. Az új iskolaépület építése 1954-ben kezdődött. A forrásokat a helyiek és az akkori Bosansko Petrovo Selo önkormányzata biztosította. A felépült iskola a község első nyolcosztályos iskolája volt, melyhez Kakmuž, Porječina, Miričina, Donja és Gornja Orahovica, valamint Rašljeva iskolái tartoztak. Az 1992 tavaszi háborús cselekmények az iskola működésének felfüggesztését is jelentették, amelyet 1992. augusztus 2-án „Vuk Karadžić” Általános Iskolának neveztek el. A tanítás 1993. február 1-jén kezdődött nagy nehézségekkel, mivel a harcoktól való számos szülő úgy döntött, hogy otthon tartja gyermekét. Az ozreni nagyszabású muszlim offenzíva miatt az 1995/96-os tanévben az oktatás 1995. október 24-ig szünetelt. A nemzetközi humanitárius szervezetek, az IOCC és az ECHO segítségével 1997. február 8-án kezdődött meg az iskola újjáépítése. A munkálatok 1997. április 19-én fejeződtek be.
A középiskola 1993 szeptembere óta működik, amikor 98 diák tanult egy gépésztechnikus, egy autószerelő és két kereskedelmi osztályban. Az iskola Petrovóban működött, két általános iskolai tantermet és egy régi, elhagyatott iskolaépületben található két tantermet használva. Az iskolaépületet 1997-ben kibővítették, így jött létre az oktatási központ, amelynek egyik felében a középiskola működik. A petrovói „Petrvo” SŠC-ben az elmúlt években középfokú tanulmányokat végzett diákok közül sokan felsőfokú tanulmányokat is végeztek, és az iskola számos korábbi diákja jelenleg az iskola tanára.
Sport FK Ozren Petrovo labdarúgóklub KK Ozren Petrovo kosárlabdaklub DŽK Ozren Petrovo cselgáncsklub STK Ozren Petrovo-Kakmuz asztalitesiszklub
Nevezetességei A Boldogságos Szűz Mária védelmező fátyola tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom építése 1990-ben kezdődött Branko Pešić belgrádi építész tervei szerint. Az alapokat Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1991. október 14-én. Ugyanez a püspök szentelte fel a templomot 2001. május 27-én. Az ikonosztázt Pero Nikolić készítette Kruškovo Polje-ból. Az ikonosztázon lévő ikonokat a modričai Jovo Gujić festette. 1989-ben a petrovljani plébániát leválasztották az ozreni kolostor közelében lévő Ozreni plébániáról, Petrovosel plébániává alakítva. A petrovljani plébániát Petrovo község területe alkotja.
Jegyzetek
További információk Petrovo község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései