Kakmuž (), település Bosznia-Hercegovinában, Petrovo községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 21, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északnyugatra, a Spreča-folyó bal partján és az Ozren északi lejtőin, 150 és 489 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Doboj 425-4-1 A településtől délnyugatra található a Volujak-hegy (489 m), és egy kisebb folyó, a Kamenička folyó, a Spreča folyó mellékfolyója folyik át rajta. Kakmuž település az Ozren-hegység északkeleti részét foglalja magában. A község három településével határos: Petrovóval, Sočkovaccal és Kaluđericával. A Spreča-folyó túloldalán található Gračanica község. Az Ozren más falvaihoz hasonlóan egy alacsonyabb, laposabb részből áll, az alacsony rész a Spreča völgyében, a felső rész pedig a hegyvidéken találkozó. Maga a település központja a síkság és a dombos-hegyvidék átmeneténél koncentrálódik. A következő falvakból áll: Pjeskulje, Aluge, Potočani, Bare, Volujak, Sredina, Ivanovići, Mekiljica, Međaš, Lugovi és Slatina. Geológiai összetételét tekintve területén kisebb azbesztérc-, réz- és szénlelőhelyek találhatók. A Kamenička-folyó és számos kisebb patak, erecske és patak folyik át a területen.
Éghajlata Az éghajlat mérsékelt-kontinentális, forró nyarakkal és hideg telekkel. A legtöbb csapadék tavasszal és kora nyáron, a legkevesebb pedig kora ősszel esik. Télen határozott hótakaró van.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22521715Bosnyák43Horvát88Jugoszláv421Egyéb929Összesen23981736
Története A „Lug” lelőhely régészeti leletei azt igazolják, hogy a település területe már a kora bronzkorban is lakott volt. Az itt létezett településre utal az itt talált számos cseréptöredék és egyéb háztartási hulladék.
A település nevét Kakmuž Odramčićról kapta, akit Matija Ninoslav bosnyák bán 1269-es oklevelében említenek.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Milinoselo Tursko községhez tartozó településnek 82 háztartása és 554 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 158 háztartást, 842 ortodox és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 845 lakosa volt, közülük 841 ortodox szerb és 4 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Petrovo község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság A falu gazdasági fejlődését, amely jelentős természeti erőforrásaira és potenciáljára való tekintettel igen ígéretes volt, hirtelen félbeszakította a közelmúltbeli viharos és tragikus háború. A falu még mindig nem állt talpra, és az egész folyamat nagyon lassan és nehezen halad a gazdasági helyzet miatt. Összhangban a nehéz életkörülményekkel és azzal a ténnyel, hogy a lakosság most a megélhetésért küzd.
A gazdaság gyengén fejlett. A mezőgazdasággal foglalkozó vidéki lakosság főként saját szükségleteire termel, nem a piacra. A búzát és a kukoricát főként a Spreča-völgyben termesztik. Minden háztartás saját szükségletére, kisebb mértékben pedig a piacra termel zöldséget és gyümölcsöt. A gyümölcstermésben a szilva és az alma dominál. A faluban nincs falusi piac vagy piaci nap, így a termékeket Doboj város zöldségpiacán értékesítik.
Az állattenyésztés viszonylag fejletlen. A sertéstenyésztés dominál, így három gazdaság létezik: a „Ristić”, a „Lazić” és a „Nedić”. A juhtenyésztés a falu hegyvidéki részén kevésbé fejlett.
Az ipar szintén gyengén fejlett. Számos kisebb magán fűrészmalom foglalkozik fa kitermelésével és feldolgozásával. Van két csomagolóanyag gyár is, a „Duvaplast” és a „Tehnoplast”.
Infrastruktúra 250px|bélyegkép|jobbra|A Szent Száva Általános Iskola A településen áthalad a Doboj - Petrovo regionális autóút és a Doboj - Petrovo - Tuzla vasútvonal . A foglalkoztatott lakosság főként Doboj városához kötődik. Kakmuž egyike azon kevés falunak az Ozren-hegység területén, amely aszfaltút-hálózattal rendelkezik, és jól kapcsolódik a környező falvakhoz. A faluközponttól a községközpontig 5 km a távolság.
Minden háztartásban van villany, és néhány utca jól megvilágított. A faluban van vízellátó rendszer, de hét kisebb, független vízellátó rendszerből áll, amelyek közül hármat a helyi közösség, négyet pedig egyéni háztartások kezelnek. A fő forrás a Mlačac, amelynek áramlási sebessége másodpercenként 4-6 liter, a napi vízszükséglet pedig körülbelül 500 m3. A szennyvízrendszer még nem épült ki, de a közeljövőben tervben van a kiépítése.
Az egészségügyi intézmények közül csak egy járóbeteg-rendelő működik, amely családorvosi rendelőként is szolgál. A "Dom zdravlja Petrovo" 5 km-re, a legközelebbi általános kórház pedig Dobojban, mintegy 35 km-re található.
Kultúra A faluban volt egy kultúraház, amelyet a boszniai háborúban leromboltak, és a mai napig sem építették újjá.
Oktatás A település első iskolája 1925-ben nyílt meg. A faluban található a nyolc évfolyamos „Sveti Sava” általános iskola. A 2007/2008-as tanévben a településen 333 diák és 29 tanár volt.
Sport A sportegyesületek közül 1970 óta működik az FK „Zvijezda” labdarúgóklub és 2003 januárjában alakult egy asztalitenisz klub is.
Nevezetességei 250px|bélyegkép|jobbra|A Szentháromság templom A Szentlélek tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 20x16 méter. Az építkezés 1988-ban kezdődött Peđo Ristic belgrádi építész tervei szerint. Az alapokat, a kupolakereszteket és a templom harangját Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1989-ben. A templom építése 2000-ben fejeződött be. A felelős érsek, Vaszilje szentelte fel 2001. július 29-én. A fenyőfából készült ikonosztázt Pero Nikolić készítette, aki Kruškovi Poljéból érkezett. Az ikonosztáz ikonjait a modričai Jovan Gujić festette. Kakmužban találhatók a „Terme – Ozren” fürdő maradványai, amely a boszniai háború előtt számos betegség kezelésére alkalmas termálvizéről volt híres. A fürdő a háború alatt súlyosan megrongálódott. 2007-ben felújították, és nyáron is üzemel (csak a szabadtéri medence). A fürdő közelében található egy szén-dioxid-gyártó üzem, ahol 99,4%-os természetes tisztaságú CO2 gázt állítanak elő termálvízből. Ez az egyetlen szén-dioxid-gyártó üzem Bosznia-Hercegovinában, és a vállalat többségi részesedését az olasz SOL Company, egy nagy európai multinacionális gázipari vállalat birtokolja. Az Ozren-hegység gyógyító forrásairól és tiszta levegőjéről ismert. Lug – őskori település maradványai. A lelőhelyen, mely a Tuzla-Doboj vasútvonal és a Sočkovacról Karanovacra vezető út között fekszik, a próbaásatásokat 1975-ben M. Kosorić vezette. A kultúrréteg mindössze 30 cm mélységű, melynek nagy részét megsemmisítette a mezőgazdasági művelés. A leletek nagyrészt háztartási hulladékból és cseréptöredékekből álltak, melyek korát a kora bronzkorra tették.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Petrovo község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései