A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) az őszirózsafélék családjába tartozó, a Kárpát-medencében endemikus, lápréteken, vizes élőhelyeken élő növényfaj.
Megjelenése A kisfészkű aszat 30-150 (200) cm magas, lágyszárú, kétéves vagy évelő növény. Első évében többé-kevésbé szétterülő tőlevélrózsát fejleszt a talajhoz közel. Szára és levelei világoszöldek vagy sárgászöldek, többnyire bíboros szegéllyel vagy árnyalattal. Alsó felében kopasz, a felső harmadában enyhén pelyhes-szőrös. Virágos szára karcsú, felső részén általában elágazó. Tőlevelei és alsó szárlevelei általában ép vagy hullámos-, csipkés-karéjos szélűek, lándzsásak. A felsőbb szárlevelek keskenyebbek, karéjosak, hasadtak. Felsőbb szárlevelei a száron nem vagy csak röviden, míg az alsóbbak hosszan lefutók, ezért a szár alul szárnyasan tövises.
Virágzata többé-kevésbé sátorozó fészkekből áll, de sokszor a szár közepén vagy attól feljebb is is fejlődhet levélhónalji virágos hajtásai. Fészekörvei 6–10 mm átmérőjűek és ennél nem, vagy alig hosszabbak. Tetőcserépszerűen álló lándzsás, kissé pókhálós fészekpikkelyei 1–3 mm-es sárgás, ritkábban bíboros tövisben végződnek. A párták általában halványlilásak, vagy sötétebbek.
Termése repítőszőrös kaszatok.
Hasonló fajok A gyakori gyomnövény útszéli bogáncs (Carduus acanthoides) kissé hasonlít rá, de száraz-félszáraz parlagokon él és a fészkei is nagyobbak. A védett magyar bogáncs (C. collinus) száraz gyepekben él, nem fordul elő a kifészkű aszat élőhelyén. A mocsári aszat (Cirsium palustre) nedves mocsaras helyeken fordul elő, de fészkei nagyobbak (a fészekörv 8–10 mm átmérőjű), ragadós tapintásúak és virágai rendszerint sötétebb színűek; valamint fészekpikkelyeinek csúcsán kis hólyagszerű dudor található, ami a kisfészkű aszatnál hiányzik. Tőleveles állapotban a mezei aszattal is összetéveszthető.
Előfordulása A Kárpát-medencében endemikus. Legnagyobb állományai Magyarországon találhatóak, de a környező országokban is előfordul. Magyarországon elsősorban a Tiszántúl északi részén, a Nyírségben gyakori, de szórványosan a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon is megtalálható.
Életmódja Mocsár- és lápréteken, magassásosokban, mocsári kórósokban, mocsárrétekkel szomszédos ritkás nádasok szegélyében él. Enyhén szikes, nedves, időszakosan víz borította kaszálóréteken, mocsarakban, árkokban, csatornák oldalában általánosan elterjedt. Repítőszőrős terméseit a szél nagyobb távolságokra is elviszi. Pionír jellege miatt csapadékos években gyorsan megtelepszik a nedves nyers talajfelszíneken (belvizes szántókon, kiszáradó tómedrekben, gyomos kórósokban), ilyen helyeken tömegessé is válhat, majd egy-két év múlva a talaj kiszáradásával teljesen el is tűnhet. Állandóbb vízháztartású mocsaras és lápos élőhelyeken állományainak nagysága kevésbé ingadozik.
Virágzása hosszan elnyúlhat. Júniusban kezdődik, de a lekaszált és újra kihajtó egyedek októberben is virágozhatnak. Termésérése emiatt akár november végéig is tarthat.
A mezei aszattal (C. arvense) hibridizálódhat.
Természetvédelmi helyzete Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. A csapadékmennyiségtől függően egyedszáma széles határok között ingadozik, 20 millió és 500 millió közöttire becsülik. Elsősorban élőhelyeinek kiszáradása, megszűnése (pl. beszántás, út- és csatornaépítés, homok- és kavicsbányák nyitása, stb.) veszélyezteti. Termőhelyeinek többségén nem várható az inváziós fajok elszaporodása, de a leromló, szárazodó helyeken esetleg aranyvesszők vagy észak-amerikai őszirózsák szoríthatják ki.
Nagy kiterjedésű, biztos magyarországi populációi miatt a Természetvédelmi Világszövetség "nem fenyegetett" státusszal tartja nyilván.
Kapcsolódó cikkek Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája
Források Kisfészkű aszat Természetvédelmi kezelés Kisfészkű aszat TERRA Alapítvány Kisfészkű aszat Természetvédelem.hu Cirsium brachycephalum IUCN Red List Cirsium brachycephalum GBIF
Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Növényfajok Kategória:Európa növényvilága Kategória:Magyarországon védett növények