A fehértorkú ausztrálposzáta (Sericornis frontalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjében az ausztrálposzáta-félék (Acanthizidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Nicholas Aylward Vigors és Thomas Horsfield írták le 1827-ben, az Acanthiza nembe Acanthiza frontalis néven.
Alfajai Sericornis frontalis flindersi S. A. White & Mellor, 1913 Sericornis frontalis frontalis (Vigors & Horsfield, 1827) Sericornis frontalis harterti Mathews, 1912 Sericornis frontalis laevigaster Gould, 1847 Sericornis frontalis rosinae Mathews, 1912 Sericornis frontalis tweedi Mathews, 1922
Előfordulása Ausztrália déli és keleti partvidékén honos. Természetes élőhelyei a mérsékel övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi mangroveerdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, valamint városi környezetben.
Megjelenés Testhossza 15 centiméter, testtömege 13 gramm. A nemek hasonlóak. Szemsávja sötét, alul, felül fehér csíkkal. Háta és szárnya sötétbarna, hasa világosabb, alfajtól függően egyszínű vagy pettyes. thumb|215pxthumb|200px| A tojó Életmódja Főleg rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása Szaporodási időszaka júliustól januárig tart. Gömb alakú fészkét növényi anyagokból a sűrű aljnövényzet közé készíti.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Sericornis Kategória:Madárfajok Kategória:Ausztrália endemikus madarai