Prud település Bosznia-Hercegovinában, Odžak községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 61, közúton 84 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, a Szávamenti-síkságon, a Száva és a Boszna összefolyásánál, 86-87 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Slavonski Brod 375-4-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3113Bosnyák312Horvát1144912Jugoszláv290Egyéb864Összesen1293941
Története A régi dokumentumok alapján feltételezhető, hogy Prud egykor a Boszna folyó túloldali, jobb partján feküdt. A mai Bosnica-csatorna volt valószínűleg a Boszna egykori medre. A Boszna Szávába torkolló része 150 lépés széles volt. Ezt egy 19. század elejéről származó térkép is megerősíti, amely ma a bécsi Hadilevéltárban (Kriegs-Archiv, Wien) található. Prudot először 1761-ben említik írásos forrásokban. A bijelai plébánia 1761-es keresztelői és házasságkötési anyakönyveiben a következő vezetéknevek szerepelnek Prudban: Šunjić, Sarić és Vukosavljević. 1990-ig Prud egy plébániát alkotott Zasavica és Bosanski Šamac településekkel és csak 1990 óta önálló plébánia.
A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Tišina községhez tartozó településnek 107 háztartása, 483 római katolikus és 273 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 141 háztartást, 835 római katolikus és 40 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 850 lakosa volt, közülük 818 római katolikus, 31 ortodox szerb és 1 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során a falut elfoglaló szerbek elűzték a horvát lakosságot, templomukat pedig lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Odžak község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került. Az elűzött lakosság 1995 után kezdett visszatérni és kezdett hozzá a település újjáépítéséhez.
Nevezetességei Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A prudi plébániát közvetlenül a boszniai háború előtt, 1990-ben alapították, majd hamarosan sikerült saját templomot építeniük. A háború pusztítása azonban Prudot is sújtotta, és a harcok során lerombolták a templomot, valamint kiűzték az összes lakost. A katolikus hívek 1995 után elkezdtek visszatérni, és a háború után új templomot építettek. A 2014-es árvíz is sújtotta ezt a területet.
Jegyzetek
További információk Odžak község hivatalos oldala
Kategória:Szávamenti kanton települései