Pazár István (Osgyán, 1837. augusztus 18. – Nyitra, 1905. február 9.) tanító, evangélikus nép- és községi ipariskolai igazgató.
Életútja
Elemi iskolai tanulmányai elvégzése után az osgyáni középiskolában, majd 1853-54-ben az Osgyán-Rimaszombat egyesült Protestáns Iskolában tanult. A VII. osztályt a kézsmárki líceumban végezte, 1855-ben a felsőlövői tanítóképző intézet hallgatója volt. 1857-ben megszerezte tanítói oklevelét. Az 1857/58-as tanévben tanító volt Répceszemerén, szopori Nagy János gyermekei mellett, eztán 1858 őszétől segédtanítói minőségben működött az Osgyán-Rimaszombati középtanodában. 1859. január 4-től Jolsván tanított, majd 1869. október 10-től megválasztották a nyíregyházi polgári fiúosztály tanárává. Itt dolgozott 1903-ban történt nyugdíjazásáig.
Az evangélikus iskolák megmagyarosításáért állami, városi, egyházi jutalomban és kitüntetésben részesült. A szabolcsmegyei tanítótestület alelnöke, nép- és iparostanonc iskolai igazgató, városi képviseleti és megyebizottsági tag volt.
Cikkeket írt az evangélikus nép- és ipariskolai Értesítőbe (Nyiregyháza), a Protestáns Papba és a Nyirvidékbe.
Jegyzetek
Források
XX. kötet. P. Ábrahám–Pilczer. Argumentum Kiadó, Budapest, 2004. 594. hasáb.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1837-ben született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek