Bok falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, Orašje községben, a Szávamenti kantonban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 52, közúton 81 km-re északra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délnyugatra a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partjától 6 km-re, a Briježnica partján, 85 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Vinkovci 376-3-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb910Bosnyák712Horvát16601362Jugoszláv220Egyéb78Összesen17051392
Története Egy 1548-as feljegyzés szerint a mai Bok és Oštra Luka települések területén Donji és Gornji Bok települések voltak, amelyeket a törökök által odatelepített vlachok laktak. A katolikusok betelepülése a Tuzlából való 1688-as kivonulásukhoz kötődik, mely az osztrák-török háború során ment végbe. Pavle Dragičević püspök jelentésében leírja, hogy 1742-ben bijelai plébániájához tartozó Bubalov Bok település 6 katolikus házzal és 30 katolikussal rendelkezik, akik közül 19 felnőtt (áldozáshoz járult) és 11 gyermek (akik nem járultak áldozáshoz). Marijan Bogdanović püspök 1768-as jelentésében a bijelai plébánián található Bubalov Bok 18 katolikus házzal és 118 katolikussal, akik közül 70 felnőtt és 48 gyermek volt. Augustin Miletić 1813-ból származó feljegyzésében a tolisai plébánián említi Matići és Bok együtt 93 katolikus házzal és 689 katolikussal, akik közül 429 felnőtt és 260 gyermek volt. A Bosna Srebrena-i püspökség 1856-os sematizmusában, és az 1855-ös adatok szerint, a tolisa plébánián többek között Bok is szerepel 77 katolikus házzal és 519 hívővel.
A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Kostrč községhez tartozó településnek 88 háztartása, 538 római katolikus és 54 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. Az Oštra Luka/Bok plébániát 1902-ben hozták létre a tolisai plébániáról való leválasztásával, és azóta saját központtal rendelkezik. Évekig a plébánia hivatalosan az Oštra Luka nevet viselte. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Donja Mahala községhez tartozó településen 144 háztartást, 804 római katolikus, 111 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a település horvát lakosságának nagy részét elűzték, templomukat megrongálták a szerb erők. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került.
Sport NK Bok labdarúgóklub
Nevezetességei Szűz Mária Szent Neve titulusú római katolikus temploma a temetővel szemben áll. Az Oštra Luka-i plébánia filiája.
Jegyzetek
Források Orašje község hivatalos oldala
További információk Orašje község hivatalos oldala Oštra Luka település weboldala
Kategória:Szávamenti kanton települései