Falus Éva, született Balla Éva (Diósförgepatony, 1913. február 18. - Párizs, 1966. március 27.) magyar festő, divattervező, bábszínházi tervező és animációs filmrendező.
Életrajz Gyermekkor és tanulmányok (1913–1931) Falus Éva 1913. február 18-án született Diósförgepatonyban, egy kis településen Dunaszerdahely közelében, az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén. Apja, Balla Imre, intézőként dolgozott egy közeli birtokon. 10 éves korában családja visszaköltözött Szegedre, ahonnan szülei származtak. Nem akartak szlovák állampolgárok lenni a trianoni békeszerződés után, amely Szlovákiát elválasztotta Magyarországtól.
Szegeden nagy családban nőtt fel, sok nagybácsival, nagynénivel és unokatestvérrel. Apja fakereskedelmi céget vezetett, nagybátyjai ügyvédek voltak, bátyja pedig mérnök lett. Falus Éva az Árpád-házi Szent Erzsébet gimnáziumba (ma Tömörkény István Gimnázium) járt. Már fiatalon nagy érdeklődést mutatott a rajz és a festészet iránt.
Tanulmányok Budapesten (1929–1931) 1929-ben, 16 évesen Budapestre költözött, ahol apai nagyszüleinél lakott, és beiratkozott az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Képzőművészeti Iskolájába. Az iskola fiatal zsidó művészek számára jött létre, akiket az 1920-ban bevezetett numerus clausus kizárt a felsőfokú képzőművészeti tanulmányokból. Az OMIKE-ban Béla Kreisel tanította, és barátságot kötött Anna Margit festőművésszel.
Falus Éva hamar bekerült a budapesti művészkörökbe, kapcsolatba került Trauner Sándorral, Kepes Györgyel, Korniss Dezsővel és Veszelszky Bélaval. Részt vett az avantgárd irányzatokról szóló vitákban is. 1931-ben két plakátját közölte a Magyar Grafika folyóirat, és részt vett az OMIKE növendékeinek kiállításán, ahol plakáttervei kiemelt figyelmet kaptakMagyar Hírlap, 1931. november 7 és Ujság, 1931. november 13.
Párizsi évek, rajz és festészet (1932–1945) 1932-ben Párizsba költözött, ahol jobb művészeti lehetőségeket remélt. Nehéz körülmények között is folytatta rajzolását és festését, látogatta az Académie de la Grande Chaumière és André Lhote műhelyeit.
Párizsban a magyar művészkör tagja lett: barátai közé tartozott Hajdú István szobrász, Marton Ervin fotós és Dienes Andor. Modellként dolgozott divatfotóknál és reklámoknál, valamint együttműködött a La Gamme divatmagazinnal.
A második világháború idején csatlakozott a francia ellenálláshoz, felderítésekben vett részt és hamis papírokat készített. Első férje, François Cecconi, 1940-ben elesett a fronton. 1941-ben megismerkedett második férjével, Falus Andor orvossal, aki szintén az ellenállás tagja volt. 1945-ben Limoges-ban részt vett egy kiállításon, amely később vándorkiállítás lett, és Franciaország felszabadítását dokumentálta.
Visszatérés Magyarországra és filmes pálya (1946–1957) 1946-ban visszatért Magyarországra. 1947-ben összeházasodott Falus Andorral, két gyermekük született: Juli és Jean. Illusztrátorként dolgozott különféle lapoknál, divatkatalógusokat készített a Gladys számára. 1948-ban animációs filmeken kezdett dolgozni Olcsai-Kiss Zoltán szobrásszal, a szovjet Новый Гулливер (Az új Gulliver, 1935) és Blattner Géza párizsi bábszínháza nyomán.
Első filmjük, a Megy a juhász szamáron Petőfi Sándor versére készült, de ideológiai okok miatt nem mutatták be. Második filmjük, a Vitamin ABC (1950) azonnali siker lett, és éveken át vetítették a mozikban. 1951-ben bemutatta a Kacsa című filmet, Fedor Ágnes forgatókönyvéből. 1953-ban következett a Balkéz Tóbiás. 1956-ban készült el a Mese a mihaszna köcsögről Mészöly Miklós meséje nyomán, de sikerét elhomályosították a politikai események. Utolsó filmje az 1957-ben készült A didergő király Móra Ferenc meséje alapján, de neve nem szerepelt a stáblistán politikai okokból, mint disszidens.
Falus Éva folytatta animációs munkáját, sok emlékezetes és újító karaktert hozott létre. A Le film français szaklap szerint: „Az 1950-es évek stop motion filmjeinél meg kell említeni Falus Éva munkáit.”. Reklámfilmeket is készített bábokkal, amelyeket nemcsak a keleti blokkban, hanem Skandináviában, Svájcban, a Közel-Keleten és a Távol-Keleten is vetítettek.
Utolsó évek Párizsban (1957–1966) 1957-ben, csalódva a magyar politikai helyzetben, családjával Párizsba költözött. Továbbra is rajzolt és festett, bábokat és figurákat készített, amelyeket eladott. Próbált részt venni a francia animációs filmiparban, de egészségi állapota és a mindennapi nehézségek megakadályozták.
1966. március 27-én hunyt el Párizsban. Hagyatékát – rajzokat, bábokat és dokumentumokat – lánya, Faloux Juli és az Nemzeti Filmintézet mutatta be 2024-ben.
Filmográfia
1948 – Megy a juhász szamáron, Falus Éva és Olcsai-Kiss Zoltán, Petőfi Sándor nyomán 1950 – Vitamin ABC, Falus Éva és Olcsai-Kiss Zoltán 1951 – Kacsa, Falus Éva és Mátrai Jenő, Fedor Ágnes forgatókönyve alapján 1951–1957 – Tungsram Mici, Röltex Rózsi, Áram Marci… (reklámfilmek) 1953 – Balkéz Tóbiás, Falus Éva 1956 – Mese a mihaszna köcsögről, Mészöly Miklós meséje alapján 1957 – A didergő király, Móra Ferenc meséje alapján
Grafikai munkák Magyar Grafika, 1931, 1–2. szám
Jegyzetek
Lásd még Bibliográfia
« A bábok tervezését kivitelezését Falus Éva végzi A díszletműhely Magyarkúti Béla », Színház és mozi, vol. 9, no 9, marcius 2, 1956, p. 165 Harsányi László, A fényből a sötétbe : Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) évtizedei 1909-1950, Budapest, Napvilág, 2019, p. 133
Kapcsolódó szócikkek Magyar filmművészet Báb (eszköz)
Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Francia grafikusok Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Bábfilmek Kategória:Filmrendezők