Vitanovići Gornji település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 11, közúton 15 km-re délnyugatra, a Szávamenti-síkság szélén, a Tinja mellékvizei, a Tinjica és a Babića-patakok mentén, 98-121 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4 Településrészei: Bosančići, Grgići, Sluganovići és Vasiljevići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb9849Bosnyák11Horvát158109Jugoszláv90Egyéb200Összesen286159
Története Vitanovići falu neve talán Vitan Tihoradić nevéhez köthető, aki Usora egyik nemese volt a 14. században és egy régi itteni nemesi családból származott.Pavao Anđelić: O usorskim vojvodama i političkom statusu Usore u srednjem vijeku, Institut za istoriju, Prilozi, godina XIII. Sarajevo, 1977. 23. o. Vitan Tihoradić II. István bosnyák bán idejében előbb 1329-ben tanúként, majd 1333-ban kenézi címmel szerepel egy oklevélben.Pavao Anđelić: O usorskim vojvodama i političkom statusu Usore u srednjem vijeku, Institut za istoriju, Prilozi, godina XIII. Sarajevo, 1977. 39. o.
A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó településnek 24 háztartása és 158 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Bukvik községhez tartozó településen 30 háztartást, 223 ortodox és 5 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma az ulicei plébánia filiája 1971-ben épült. 1992-ben a szerbek lerombolták. A háború után a helyiek újat építettek helyette.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései