Skakava Donja település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 17, közúton 19 km-re délnyugatra, a Szávamenti-síkság szélén, a Száva jobb oldali mellékvize, a Tinja mentén, 94-107 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4 A település a Majevica-hegy lejtői alatt található, a boszniai Posavina síkságának délkeleti részén. A falun keresztülfolyik a Tinja folyó, amely Brčko közelében ömlik a Szávába. A település a Tuzla-Brčko főúton fekszik. Településrészei: Bosutka, Jagodnjar, Kosići, Maričani, Pavličani, Poljaci és Studenca.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4016Bosnyák212Horvát21751996Jugoszláv120Egyéb4313Összesen22722037

Története A „Bara” lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint a település már a kőkorszakban is lakott volt. Az itteni kerámitöredékek kora a kőkorszaktól, az újkőkorszakon át egészen a vaskorig (La Téne-kultúra) terjed. A középkori települések létezéséről tanúskodnak a „Brekinja” és „Janjkuša” lelőhelyek településmaradványai, melyek főként cseréptöredékek formájában maradtak fenn.

Skakava első írásos említése 1385-ben történt, amikor Pisai Bertalan ferences szerzetes a rend Észak-Boszniai kolostorai között megemlíti az Usorai rendtartományban álló skakavai kolostort is.Andrija Zirdum: Franjevački samostan Skakava (Dubrave) Bár Bosznia legnagyobb része már 1463-ban török uralom alá került, a terület, ahol a kolostor is állt még sokáig keresztény kézen maradt. 1464-ben a Mátyás király alapította Szreberniki bánság része volt, mely csak 1512-ben került oszmán uralom alá. Feltehetően ekkor pusztult el a kolostor is. Romjai a falutól 3 km-re délre, a mai Skakava Gornja területén a „Zidine” nevű helyen találhatók.

A 17. században a helyi plébánia neve Skakava illetve Bijela néven bukkan fel a forrásokban. A bijelai plébániát először 1623-ban említik. Az osztrák-török háború (1683-1699) után nagyon kevés katolikus maradt Északkelet-Bosznia területén, mivel többségük a Száván túlra vándorolt ki. A bijelai plébánia 1690 körül eltűnt. Az 1730-as években az északkelet-boszniai Posavina teljes területe a ravnei plébániája területe volt, melynek székhelye Štrepci volt. A Ravne név hamarosan eltűnt, és 1742-től Bijela és Štrepci (Zovik) plébániák jelentek meg ezen a területen. 1834-ben a plébánia székhelyét Dubravéra helyezték át és ma is ott található.

A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó településnek 76 háztartása és 676 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Bukvik községhez tartozó településen 114 háztartást, 1004 római katolikus és 35 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

Az 1992 első felében ezt a területet is elérte a háború, mely a társadalmi élet szinte teljes leállásához vezetett, mivel minden erőt a védelmére összpontosítottak. A település védelmét a Brčkói 108. HVO brigád szervezte és hajtotta végre egészen a háború végéig. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.

Oktatás A településnek régebben volt egy általános iskolája, amely az 1970-es években tele volt diákokkal. Közvetlenül a boszniai háború előtt már egyetlen tanterem is elegendő volt mind a négy évfolyam számára. Talán ez a tény a legjobb mutatója a helyi lakosság kivándorlásának.

Sport NK Napredak Skakava Donja labdarúgóklub, melynek elődjét 1970-ben alapították „Skakava” néven. A „Napredak” nevet 1983-ban vette fel.

Nevezetességei Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a dubravei plébánia filiája. A templom 1980-ban épült B. Borić tervei szerint. Mérete 15,50x13,80 méter. Bara – kőkorszaki, újkőkori és vaskori lelőhely a jagodnjaki településrészen, ahol a felszínen és annak közelében őskori kerámiák kerültek elő. A legrégebbiek a kőkorszakból és az újkőkorszakból származnak. A későbbi leletek a vaskori La Téne-kultúrához tartoznak. Brekinja – Jagodnjak településrészen középkori településre utaló kerámiatöredékek találhatók. Janjkuša – a lelőhely ugyancsak Jagodnjakon található, ahol 1979-ben S. Perić végzett feltárásokat. A kora középkori kerámiatöredékek egykor itt állt településre utalnak. Ljeskovac - a Poljaci településen található lelőhelyen V. Milić végzett 1979-ben ásatásokat. A lelőhely korát az itt talált kerámialeletek alapján a késő bronzkorban határozta meg.

Jegyzetek

További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala

Kategória:Brčkói Körzet települései