bélyegkép|jobbra|260px|A KGST tagjai 1986-ban A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve: KGST, angolul: Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.
Története
Miután az 1947. július 12-én Párizsban tartott egyeztető tárgyaláson - a Jaltai konferenciát és a Párizsi békeszerződéseket követően - a Szovjetunió érdekszférájába és katonai megszállása alá került országok képviselői szovjet nyomásra mind elutasították a nyugati országokat támogató Marshall-tervet, a folyományaként kibontakozó hidegháború elmélyítette és rögzítette a kontinens politikai és gazdasági megosztottságát.Tarján M. Tamás - A Marshall-terv meghirdetése (Rubicon (folyóirat)|Rubicon]])Magyarországnak nem kellett: 65 éve indult a Marshall-terv - mfor.hu, 2013.06.29.
A szervezetet 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-segély nem terjed ki a Szovjetunióra, ugyanakkor mégis veszélyes vonzerőt jelentett volna a Keleti blokk országai számára.
Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia volt. Később csatlakoztak: Albánia (1949, 1961-ben felfüggesztette tagságát, 1987-ben kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság (1978). Társult tag: Jugoszlávia.
A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott. A KGST külkereskedelmi rendszerén keresztül jutottak el az Ikarusok a „szocialista világ” minden sarkába. Csehszlovákia a Tatra villamosok gyártására rendezkedett be. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.
A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással, barter formájában, 1964-től transzferábilis rubel formájában zajlott. Addig ugyanis konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekeltek az aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna. Az országok közötti pénzügyi elszámolásokat a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank végezte.
A KGST tipikus szereplője volt a két világrendszer közötti hidegháborús versengésnek, eredeti szerepe az Európai Gazdasági Közösség ellensúlyozása lett volna, hasonlóképpen a Varsói Szerződés és a NATO közötti viszonyhoz.
Az európai Keleti blokk országainak társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlását követően a KGST tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.
A szervezet fennállásának ideje alatt Csehszlovákiában és Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP). A felbomlását követően pedig az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Csehország és Szlovénia érte el ebből a szempontból a legmagasabb fejlettségi szintet.Bánáti Anna - Magyarország tudta a legkevésbé kihasználni az EU-csatlakozás előnyeit (Telex.hu, 2025.03.09.)
Jegyzetek
Források Ausführliches Referat über den RWG
További információk Aghassi Attila - 75 éve alakult a KGST, ami Budapesten múlt ki (Telex.hu, 2024.01.29.) Ausch Sándor: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1969 A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagországok népgazdasága. Statisztikai adatgyűjtemény; Statisztikai, Budapest, 1974 25 éves a KGST. Alapokmány, alapelvek, komplex program; bev. Szita János; Kossuth, Budapest, 1974 Az európai KGST-országok gazdaságirányítási rendszerének reformja. Szemelvények a külföldi és hazai szakirodalomból; szerk. Pásztor Endre; Országos Vezetőképző Központ, Budapest, 1974 Bársony Jenő: A KGST árrendszerének néhány problémája; Konjunktúra- és Piackutató Intézet, Budapest, 1976 A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogi dokumentumai; vál. Bán Tamás, Juhász Jánosné, Ficzere Lajos, szerk. Bán Tamás; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1978 Feles György: KGST kisszótár; Kossuth, Budapest, 1979 30 éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Válogatott irodalomjegyzék; összeáll. Márkus Julianna; Kisfaludy Megyei Könyvtár, Győr, 1979 Meisel Sándor: A KGST 30 éve; Kossuth, Budapest, 1979 Benedek István Gábor–Marinovich Endre: Gazdaságosság és kölcsönösség. Amit a KGST-ről tudni kell; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980 (Én és a világ) Rácz Margit: A KGST szervezetei és a vállalatközi együttműködés; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1982 Szelecki György: Mit kell tudni a KGST-ről?; Kossuth, Budapest, 1986 (Mit kell tudni) Nagy László: Ötven év a KGST-ben, ötven év az EU-ban. Hasonlóságok és különbségek az Európai Unió és a KGST döntéshozatali rendszerében, valamint az együttműködés szervezésében és végrehajtásában; Agroinform, Budapest, 2007 Feitl István: Talányos játszmák. Magyarország a KGST erőterében, 1949–1974; Napvilág, Budapest, 2016
Kapcsolódó szócikkek Valev-terv
Kategória:Nemzetközi gazdasági szervezetek Kategória:1949-ben alapított szervezetek