A ghosting olyan a köznyelvben használatos fogalom, neologizmus, mely az emberi viselkedés azon jelenségét írja le, amikor valaki mindenféle előjel, figyelmeztetés vagy magyarázat nélkül hirtelen és véglegesen beszüntet minden kommunikációt egy másik személlyel és figyelmen kívül hagy minden további felé irányuló kommunikációs próbálkozást. A szónak nincs még a magyar nyelvben meghonosodott változata, a magyar "köddé válás", "elpárolgás", "felszívódás" szavak fejezik ki leginkább a tartalmát.

A fogalom eredete A fogalom kialakulása a 2000-es évek elejére tehető, amikor tipikusan társkereséssel, illetve szerelmi kapcsolatokkal összefüggésben használták. A következő évtizedben a jelentéskör bővült a közösségi média, mint egyre terjedő kommunikációs tér, azon belül a fizikai kapcsolatok mellett egyre inkább az online társkereső alkalmazások irányába. A kifejezés értelmezése a párkapcsolatok mellett ma már kiterjed a baráti, a rokoni (családi) és a munkakapcsolatokra, de akár például egy váratlanul "süketté váló" vízvezetékszerelőre is. A kifejezés 2015 során vált igazán közismertté és szélesebb körben használatossá, amikor hírességek kapcsolatainak felbomlásáról szóló cikkek láttak napvilágot, mint például Charlize Theron és Sean Penn szakítása.

A jelenség A közvetlen vagy direkt kommunikációval szemben, mely nyíltan kimondja, amit akar, a ghosting során csak közvetett módon jut a faképnél hagyott tudomására, hogy valójában mi történik és a valós okát talán nem is tudja meg soha. A ghostingolás én-orientált és indirekt módja egy kapcsolat lezárásának. A leggyakoribb mögöttes indítékok:

konfliktuskerülés – nehéz és feszültségekkel teli számukra kimondani, hogy nem szeretnének folytatni egy kapcsolatot, ezért inkább felszívódnak; érzelmi éretlenség – nincs meg a képességük arra, hogy őszintén kommunikáljanak nehéz helyzetekben; kényelmi okok – egyszerűbbnek tűnik nem válaszolni, mint magyarázatot adni. Sokszor hiányzik az empátia, és nem ritka az sem, hogy szándékos bántás a cél; túlterheltség – előfordulhat, hogy valaki annyira elfoglalt vagy stresszes, hogy egyszerűen nem akar energiát fordítani a kapcsolat fenntartására.

A jelenség létezett korábban is, azonban a közösségi média elterjedésével, a virtuális kapcsolatok fiatalabb generációk általi előtérbe kerülésével egyre inkább terjed. Kevés kutatás áll még rendelkezésre a ghostingról, de azok a kutatók, akik érdemben foglalkoztak a témával, úgy tartják, hogy ez az egyik legártalmasabb szakítási mód, különösen a közvetlen konfrontációhoz képest. Egyes kutatók az érzelmi, lelki visszaélés passzív-agresszív formájának tartják.

A hatás Ghosting esetén a kezdeményezőnél van a kontroll, a másik fél úgy érzi nincs hatása a történtekre vonatkozóan. Az esetek jelentős részében a magyarázat hiánya arra sarkallja az elszenvedőt, hogy úgy gondolja, ő hibázott, magában keresi az okokat, és azon tépelődik, nem történt-e esetleg félreértés, általa rosszul megfogalmazott mondat, kétes szituáció, ami bántó, sértő lehetett. A másik tipikus reflex, hogy önérzetesen előlép a jól fejlett ego: „Mi az, hogy nekem nem válaszol?!”, „Mi az, hogy engem semmibe vesz?!” Többnyire szorongás, önostorozás, megsértett hiúság és ezekből fakadó, felfokozott, nyugtalanító érzelmek szoktak előtörni.

A munka világában Egyes munkáltatók nem-létező vagy jelenleg is betöltött álláshelyekre, ún. "fake job" vagy "ghost job" álláshirdetéseket adnak fel, akár még több-körös interjúkat is levezényelnek, majd semmiféle visszajelzést nem adnak számukra. A pályázók abban a hiszemben vannak a folyamat során, hogy esélyük van egy létező állás betöltésére, mely hiábavaló reményt táplál bennük és a visszajelzés teljes elmaradása bizalmatlanságot, gyanakvást kelt. Az állást meghirdetőknek sokszor csak annyi a céljük, hogy megszondázzák a munkaerőpiaci kínálatot.

A másik oldal részéről is létezik a munkahelyi ghosting, amikor egy állásra pályázó, vagy akár egy meglévő alkalmazott egyszercsak eltűnik és többé nem jön be dolgozni, nem jelentkezik munkára. Az okok és motivációk itt is hasonlóak, mint a magánéletben, azaz: konfliktuskerülés, kényelmesség, érzelmi éretlenség.

További információk

Jegyzetek

Kategória:Emberi viselkedés Kategória:Neologizmusok Kategória:Szociálpszichológia Kategória:Pszichológia Kategória:Internetes szleng