Dieter Noll német író. Legismertebb műve a kétkötetes Die Abenteuer des Werner Holt ("Werner Holt kalandjai") című regény az 1960-as évek elejéről, amely haláláig több mint kétmillió példányban kelt el. A művet 1965-ben filmesítették meg.https://www.imdb.com/title/tt0057816
Élete Dieter Noll a szászországi Riesában született gyógyszerész gyermekeként. Édesanyja, aki félig zsidó volt, elnyomás áldozata lett a náci Németországban bevezetett nürnbergi törvények után. Noll az Oberschulében tanult, mielőtt Luftwaffenhelferként, azaz segédtisztként besorozták a náci légierőbe. Mint Luftwaffenhelfer szolgált a chemnitzi Borna körzetben található Schweren Heimatflakbatterie 210-ben, bár 1944 végén katona lett a Wehrmachtban. A háború vége felé amerikai hadifogságba esett. Szabadulása után Chemnitzben letette az abiturt, azaz az érettségi bizonyítványt. 1948-ban művészettörténetet, filozófiát és németet kezdett tanulni a Jénai Egyetemen. 1950 után Berlinben élt mint a Bodo Uhse által kiadott Aufbau című újság munkatársa és a szocialista Neues Deutschland alkalmazottja. 1956-tól íróként dolgozott. Noll Königs Wusterhausenben élt, itt ment nyugdíjba.
Fia, Hans, aki 1954-ben született, Chaim Noll néven ismert, izraeli íróként él. Dieter Noll 2008. február 6-án Zeuthenben rákban hunyt el.
Politikai tevékenysége
1946 után a Német Kommunista Párt tagja volt. 1964 és 1967 között a párt berlini vezetésének SED Bezirk (kerület) tagja volt. A Német Szocialista Egységpárthoz való hűsége miatt Noll ellenállt annak a tiltakozásnak, amellyel számos keletnémet szerző reagált Wolf Biermann 1976 utáni honosítására.Karl Wolf Biermann (1936. november 15. –) német énekes-dalszerző, költő és egykori keletnémet disszidens. Talán legismertebb az 1968-as "Ermutigung" című daláról és 1976-os kelet-németországi emigrációjáról. 1976-ban, miközben Biermann hivatalosan jóváhagyott nyugat-németországi körúton volt, az NDK kormánya megfosztotta állampolgárságától. Nem engedték visszatérni az NDK-ba. 1979 májusában Noll egy Erich Honeckernek írt nyílt levelében Stefan Heym, Joachim Seyppel és Rolf Schneider szerzőket "kaputte Typen"-ként (tönkrement alakok) jellemezte, akik állítólag a csodálat utáni vágyukat nem kisebb rosszá változtatták, mint amilyen egy tényleges osztályellenség lehetett volna. Ezek a vitatható levelek hozzájárultak ahhoz, hogy 1979 júniusában kizárták az új szerzőket a keletnémet írószövetségből. Informátorként dolgozott a Stasinál.
Irodalmi tevékenysége Noll az 1950-es évek elején Kelet-Németország építési szakaszáról írt. Fő műve a kétkötetes, önéletrajzi formákat öltő regény, a Die Abenteuer des Werner Holt. Az első kötetben Holt fejlődését követhetjük nyomon a nácizmusban, a Luftwaffenhelfer és a Wehrmacht jelöltjeinek képzésén át a katonai börtönig. Az olvasó követheti Holt kezdeti kételyeit a Harmadik Birodalom végéig. A második kötet egy Wehrmacht-katona nehéz fejlődését ábrázolja a szocializmus kezdetén. A mű kétmillió példányban kelt el. Az első kötetet megfilmesítették és beépítették a keletnémet iskolai tantervbe.
Dieter Noll 1954-től a kelet-németországi Schriftstellerverband (Írószövetség) tagja volt, 1963 és 1966 között pedig a szervezet berlini részlegének megbízott elnöke volt. 1969 után a kelet-berlini Akademie der Künste tagja volt.
Díjai A következő díjakat kapta: a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) 1955-ös irodalmi díja, az 1961-es Heinrich Mann-díj, az 1963-as és 1979-es Kelet-Németországi Nemzeti Díj (másodosztályú), az 1964-es Johannes R. Becher aranyérme, valamint az FDGB 1979-es művészeti díja.
Művei Neues vom lieben närrischen Nest, Leipzig 1952 Die Dame Perlon und andere Reportagen, Berlin 1953 Sonne ・er den Seen, Heitere und bedenkliche Abenteuer eines Schleppkahnpassagiers, Berlin 1954 Mutter der Tauben, Berlin 1955 Mecklenburgische Landschaft, Dresden 1958 (Renate Rösinggel és Roger Rösinggel együtt) Die Abenteuer des Werner Holt, Berlin 1. Roman einer Jugend, 1960 2. Roman einer Heimkehr, 1963 Kippenberg, Novel, Berlin and Weimar 1979 In Liebe leben, Poems 1962・982, Berlin and Weimar 1985
Szerkesztői munka Kisch-Kalender, Berlin 1955 (F. C. Weiskopffal)
Magyarul megjelent Egy ifjúság regénye. Werner Holt kalandjai (Die Abenteuer des Werner Holt) – Magvető, Budapest, 1964 (Világkönyvtár). Fordította: Hajdu Miklós, bev. Vajda György Mihály Kippenberg – Magvető, Budapest, 1981 (Világkönyvtár) · · Fordította: Elek István
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Elzbieta Glanc-Boteva: Die Auseinandersetzung mit dem Faschismus in der DDR-Literatur, Berlin 1979 Bernd Schick: Persönlichkeitskonzeption und Roman, Berlin 1981 Martina Langermann: Die Herausforderung eines Gegenstandes, Greifswald 1987
További információk
Kategória:1927-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Német írók Kategória:A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díjának tulajdonosai Kategória:KPD-tagok