Rašljani település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 21, közúton 25 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység északi lejtőin, a Rašljanska-patak mentén, 230-570 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-3 Településrészei: Donji Rašljani, Gornji Rašljani, Kovači, Nezirovac, Sukani, Sutica és Tokići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb765Bosnyák10731066Horvát03Jugoszláv20Egyéb44Összesen11551078
Története A bosnyák lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Zovik községhez tartozó településnek 26 háztartása és 166 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 87. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Gornji Rahić községhez tartozó Rašljani Turski településen 55 háztartást és 320 muszlim lakost, Rašljani Srpski településen 8 háztartást és 41 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei A helyi hagyomány szerint a gyülekezet első mecsetjét 1938-ban építették. Ma a gyülekezet egy gyönyörű, kétserefű minarettel rendelkező mecsettel rendelkezik. A mai mecsetet új helyen építették, és hivatalosan 1984-ben nyitották meg. 2008 végén megkezdődött a mecset külső és belső felújítása. A végső munkálatokra 2012 közepén került sor. A gyülekezethez a következő falvak tartoznak: Donji Rašljani, Zlatići, Sutica, Avdići, Gornji Rašljani, Nezirovac, Kovači, Sukani, Mahala, Smajići és Dinastija. A gyülekezetnek körülbelül 300 háztartása van.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései