Šatorovići település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 10, közúton 12 km-re délre, a Szávamenti-síkság déli szélén, a Lužnica-folyó völgye felett, 156-237 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4 Településrészei: Hodžići és Maholjaši.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák12161470Horvát20Jugoszláv00Egyéb202Összesen12381472
Története Több változat és találgatás is létezik arról, hogyan kapta a falu a nevét. Egyesek szerint a település Šator pasáról kapta a nevét, aki egykor azon a helyen élt, ahol ma a Šatorović család él. Azt mondják, hogy ott épített sátrat magának és seregének.
A bosnyák lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Zovik községhez tartozó településnek 59 háztartása és 341 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 87. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Gornji Rahić községhez tartozó településen 98 háztartást és 562 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az itteni muszlim gyülekezet Šatorovcihoz tartozik.
Gazdaság A gazdasági életükben a szilva áll az első helyen. Az itt élők mindig is haladó szelleműek, büszkék és gazdagok voltak. Már nagyon korán elkezdtek hivatásszerűen és tudományosan foglalkozni a szilvatermesztéssel, így olyan szilvafajtáik voltak, amelyeket modern módon tudtak termeszteni és feldolgozni. Hosszú ideig ezeket az embereket a szilvából származó jövedelemnek köszönhetően a környék leggazdagabbjainak tartották.
Infrastruktúra Régebben a helyieknek csak négyosztályos általános iskolájuk volt, nyolcosztályos iskolába a közeli Vražićiben (3 kilométer) jártak. Ma a Šatorovićiaknak nyolcosztályos iskolájuk, vízellátásuk, olvasótermük, mentőautójuk, postájuk, egy gyönyörű mecsetük, aszfaltos útjuk, anyakönyvi hivataluk van.
Kultúra KUD „Šator pasa” Kulturális és Művészeti Egyesület
Nevezetességei A helyi hagyomány szerint a gyülekezetben található mecsetet először a 18. század második felében építették. 1935-ben újjáépítették és kibővítették, majd 1978-ban egy új és működőképes mecsetet építettek ugyanazon az alapon. Az utolsó háború alatt a bombázások miatt megrongálódott, ezért 1997-ben alaposan helyreállították. A mecset mellé egy magas, kétseferes minaretet építettek.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései