Brezovo Polje () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 12, közúton 14 km-re kelet-délkeletre, a Semberija régió nyugati szélén, a Száva jobb partján, 93-112 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Két településrésze Novo Brezovo Polje és Staro Brezovo Polje.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb89562Bosnyák1158694Horvát119Jugoszláv960Egyéb3927Összesen13931292
Története Területén már az őskorban is éltek emberek. Ennek bizonyítéka az itt talált késő bronzkori bronz szekerce.
1862 végén megindult a muszlimok szervezett kivándorlása Szerbiából. Nagyszámú menekült érkezett Boszniába, akik többnyire a Száva déli partja mentén (Brčko, Bijeljina, Bosanski Brod, Bosanska Kostajnica) telepedtek le. Két új település épült is épült a Száva mentén, Gornja és Donja Azizija, a mai Šamac és Orašje.
Brezovo Polje település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bjelinai járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településnek 286 háztartása és 1132 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 234 háztartást, 1145 muszlim, 89 ortodox és 41 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Az Azizija-mecsetet 1862-ben építették a szultáni kincstár adományaiból. Nevét az akkori oszmán uralkodóról, Abdulaziz szultánról kapta. Uralkodása alatt három mecsetet építettek az államkincstárból (Azizia Brezovo Poljében – 1862, Aziziya Orašjében – 1863, Aziziya Bosanska Kostajnicában – 1862). Egyes településeken a menekültek saját forrásból építettek új mecseteket. 1943 októberében a mecset majdnem teljesen elpusztult, majd 1993. május 21-én, a boszniai háború alatt aláaknázták és teljesen lerombolták. A mecset maradványait kotrógépekkel és traktorokkal elszállították, hogy házakat és garázsokat építsenek a helyi lakosok számára. Felújítása 2016-ban fejeződött be, mely során visszakapta eredeti formáját. Az Azizija-mecset Bosznia-Hercegovina egyetlen barokk stílusban épült mecsete, kifogástalan szimmetriával. A központi rész felett egy kupola található, amely egy nyolcszögletű tamburon nyugszik. A méretek 14,50 m x 18,50 m. A tamburon nyolc ablak található. A mecset magassága, a mecset padlójától a kupola tetejéig mérve, 17 m. A Bej-mecsetet 1750-ben építtette Salih-bég Zaimović építtette, akiről a Bej-mecsetet elnevezték. A boszniai háború alatt, 1993. január 6-7-én felgyújtották, majd ugyanazon év május 21-én és 22-én teljesen lebontották. 1993. július 4-én a Boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének és az egyházi hatóságok képviselői kotrógépeket, traktorokat és teherautókat használtak a mecsetek maradványainak eltávolítására, amelyeket házak, garázsok és egyéb építmények építésére használtak fel. A mecsetet a helyi hazatérők adományaiból építették újjá. 2005. július 30-án nyitották meg.http://www.dzamije.info/index.php?p=objekte&f=show&id=1351 Minden év június 17-én kulturális és vallási rendezvényt rendeznek ebben a mecsetben a Brezovo Poljéból 1992. június 17-én üldözött bosnyákok emlékére, amelyet a Fájdalom Napjának neveznek. Az alapkövet Topal Osman-paša boszniai kormányzó helyezte el. Az Úr Színeváltozása tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. Egyhajós, 18 x 10 méteres templom. A templom építése 1932 tavaszán kezdődött. Amikor a templomot építették, a muszlim közösség ellenezte, hogy a bazárban építsék fel, de több szerb kereskedőnek sikerült a templomot a mai helyén felépíteni, így a templom 18 hónap alatt felépült. Miután az építkezés 1933-ban befejeződött, a templomot ugyanazon év október 12-én Nektarije Krulj, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel. 1934-ben felszentelték a templom harangját, amelyet I. Sándor szerb király adományozott. Ez a harang 1941-ben tűnt el, amikor az usztasák felégették a templomot. A második világháború alatt, 1941. december 8-án a kopraji usztasák felgyújtották a templomot. Az eredeti templomból csak a falak maradtak meg. A háború után a templomot 1945-ben felújították, majd 1946-ban, Mihály napján Rajko Sofrenović, Brčko érseki kormányzója szentelte fel. A harangtorony építése és a templom homlokzatának felújítása csak 1970-ben fejeződött be. 1980 és 1982 között a templomot átalakították. Az ikonosztázt Tešo Lazarević készítette Dragaljevacról 1948-ban. Az ikonosztázon található ikonokat a Belgrádban készítették az 1950-es években. A templomot Dragan Bjelogrlić festette ki Újvidékről 1985-ben.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései