A Gábor Áron rézágyúja közismert népdal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntő hőséről, Gábor Áronról.
A hagyomány szerint a szabadságharc idején keletkezett. A dallam elemzése alapján Tari Lujza népzenekutató a dal keletkezését jóval a szabadságharc utánra, a 20. század elejére teszi. Jagamas Károly szerint műdalból eredhetett, de eredetije nem ismert. Mindenesetre a negyvennyolcas dalok közé sorolják.
Először Mathia Károly jegyezte fel, akinek 1941-ben Csíkszentdomokoson egy 12 éves fiú énekelte el. Olyan változatokkal is énekelték, amelyek nem említették Gábor Áront. Mathia Károly 1942-ben kiadott 104 katonadal című könyvében „Horthy Miklós rézágyúja” szöveggel szerepelt. 1948-ban pedig már Farkas Mihály nevével énekelték.Kríza Ildikó: Hősök és mítoszok a szabadságharc után a magyar népköltészetben. In: A forradalom után. Vereség vagy győzelem. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. Budapest, 2001., 136.
A dallam a magyar népzene minden régiójában majdnem egységes. Táncoltak is rá, például lassú vagy középgyors csárdást.
Az idők folyamán katonadal lett és gyakran hangzik fel a szabadságharc ünnepein.
Feldolgozás: Szerző Mire Mű Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 69. kotta
Dallama és kottája Két szólamú kánonban is énekelhető.
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Indulnak már a tüzérek messze a határba. Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet, völgyet, Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled. Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta, Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra! Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled? Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.
Jegyzetek
Források
Felvételek
További információk Juhász Katalin – Az 1848-as székelyföldi események a népdalok tükrében Kossuth Lajos táborában (A Rubicon 1998/6. számának melléklete a Magyar Elektronikus Könyvtárban)
Kategória:Magyar népdalok Kategória:Katonadalok Kategória:Kánonban énekelhető dalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok