Oštra Luka település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén. Oštra Luka településnek a Szerb Köztársasághoz került része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 56, közúton 69 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, 84-88 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb75Bosnyák21Horvát2995905Jugoszláv30Egyéb341Összesen3041942 Története A település területén a római jelenlétről tanúskodik az itt talált 3. századi római pénzlelet.
Egy 1548-as feljegyzés szerint a mai Bok és Oštra Luka települések területén Donji és Gornji Bok települések voltak, amelyeket a törökök által odatelepített vlachok laktak. Pavle Dragičević püspök jelentésében leírja, hogy 1742-ben Bijela plébániájához tartozó Oštra Luka település 10 katolikus házzal és 48 katolikussal rendelkezik, akik közül 29 felnőtt (áldozáshoz járult) és 19 gyermek (akik nem járultak áldozáshoz). Marijan Bogdanović püspök 1768-as jelentésében a bijelai plébánián található Oštra Luka 15 katolikus házzal és 99 katolikussal, akik közül 52 felnőtt és 47 gyermek volt. Augustin Miletić 1813-ból származó feljegyzésében a tolisai plébánián említi többek között Oštra Lukát, 43 katolikus házzal és 312 katolikussal, akik közül 164 felnőtt és 148 gyermek volt. A Bosna Srebrena-i püspökség 1856-os sematizmusában, és az 1855-ös adatok szerint, a tolisa plébánián többek között Oštra Luka is szerepel 72 katolikus házzal és 652 hívővel.
A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Kostrč községhez tartozó településnek 90 háztartása és 727 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. Az Oštra Luka/Bok plébániát 1902-ben hozták létre a tolisai plébániáról való leválasztásával, és azóta saját központtal rendelkezik. Évekig a plébánia hivatalosan az Oštra Luka nevet viselte. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Donja Mahala községhez tartozó településen 178 háztartást, 1205 római katolikus és 4 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a település horvát lakosságának nagy részét elűzték, templomukat megrongálták a szerb erők. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település nagyobbik része Orašje község részeként a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került, míg egyharmad része a Szerb Köztársaság és Donji Zabar község területének része lett.
Nevezetességei Az első plébániatemplomot 1905-ben építették. Állítólag fából készült, mérete 8x5 méter volt. A következő plébániatemplomot 1931-ben építették azon a telken, ahol a jelenlegi templom található, mérete 20x8 méter volt. Ugyanebben az évben kezdődött a plébániaház építése. A jelenlegi plébániatemplom (41x25 méter) építése 1965-ben kezdődött, és 1970-ben fejezték be és szentelték fel. Az új plébániaházat 1973-ban építették. Az 1992-1995-ös háború alatt a szerb szélsőségesek megrongálták a plébániatemplomot és a plébániaházat, valamint a boki filia templomot is. Az Oštra Luka-i temető és temetőkápolna is megrongálódott, a katolikus horvátok körülbelül felét pedig kiűzték a plébániáról.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései