Porebrice () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 53, közúton 65 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, 120-160 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb610349Bosnyák00Horvát15Jugoszláv80Egyéb1790Összesen798354
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 118 háztartást, 660 ortodox és 10 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1971 és 1992 között Gradačac községhez tartozott, majd az 1993-ban létrehozott Pelagićevo községhez csatolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település nagyobb része a Szerb Köztársaság és Pelagićevo község területének része lett, egy kis része pedig a Föderációhoz tartozó Gradačac község területénél maradt.
Nevezetességei Szent Petka Paraskeva anya tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 15x8,5 méter, építése 1936-ban kezdődött. A terveket a tuzlai Risto Miletić készítette. A templom építése 1938-ban fejeződött be, és ugyanazon év október 2-án Nektarije Krulj, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel. A templom krónikája feljegyzéseket tartalmaz arról, hogy Porebricének 1888 előtt saját fatemploma volt, és hogy a bijelai parókia része volt. Az első, szilárd anyagból készült épületet 1901-ben építették. Szerény építmény volt, amelyet többször átépítettek a templom 1936-os felépítése előtt. Az osztrák-magyar hadsereg 1915-ben elvitte a harangot a templom harangtornyából. Ma a templom egykori helyét tábla jelöli. A jelenlegi templomot az usztasák megrongálták és meggyalázták a második világháborúban, 1942-ben és 1943-ban. A háború után a templomot először 1949-ben restaurálták, és Paraskeva Anya napján szentelték fel, majd ezen a napon nyilvánították országos gyűléssé is. Nincs információ arról, hogy ki szentelte fel a templomot ezen alkalomból. A templomot 1988-ban teljesen felújították és freskókkal díszítették. A festményeket secco technikával festette az újvidéki Zoran Palurović. A templom felszentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából a freskókat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel újra 1989. június 3-án. A boszniai háború után a templomot 1998-ban teljesen felújították. A felújított templomot Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1998-ban. A hársfából készült ikonosztázt a régi templomból helyezték át, és nincs információ arról, hogy ki készítette. Az ikonok ismeretlen szerző alkotásai.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései