Bobetino Brdo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 22, közúton 32 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 20 km-re északkeletre, Semberija területén, a Szávamenti-síkság szélén, 114-204 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb568416Bosnyák10Horvát10Jugoszláv140Egyéb21Összesen586417
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bjelinai járáshoz és Tutnjevac községhez tartozó településnek 48 háztartása és 274 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Koraj községhez tartozó településen 81 háztartást és 451 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Nevezetességei Szent Pál apostol tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 18x9 méter. A templom építése 2000-ben kezdődött, és ugyanebben az évben, június 3-án Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel a templom alapját. Az építkezés és a díszítés befejezése után a templomot 2005. július 30-án szentelte fel ugyanaz a püspök. A diófa ikonosztázt a valjevói Milorad Vasilić készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat Milorad Vasilić festette. A templomot seco technikával festette ki a loznicai Živorad Ilić.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései