A Jump című dal az amerikai énekesnő, Madonna 2006. szeptember 11-én megjelent negyedik kimásolt kislemeze tizedik, Confessions on a Dance Floor című stúdióalbumáról. A dalt Madonna és Stuart Price írta és producálta, Joe Henry további közreműködésével, és az album harmadik kislemezeként tervezték megjelentetni, azonban a digitális eladások alapján a Get Together lett a harmadik kislemez. Az album 4. és egyben utolsó kimásolt kislemezét a Warner Bros. 2006. szeptember 11-én elküldte az amerikai felnőtt kortárs rádióknak. A dal a Pop, Szintipop, Techno és Diszkó stílusjegyeit hordozza, mélységes tisztelgéssel a Pet Shop Boys előtt. A dalt Madonna mélyebb hangon énekli, a dalszöveg pedig az elégedetlenségről szól, miközben egy új kapcsolat kilátását keresi.

Megjelenésekor a "Jump" általánosságban pozitív kritikákat kapott a zenekritikusoktól, akik dicsérték a dal klubhimnusz-jellegét. Kereskedelmi szempontból a "Jump" néhány európai ország slágerlistáján Top 10-es volt. Olaszországban és Magyarországon is vezette a slágerlistákat. Az Egyesült Államokban a "Jump" számos Billboard tánclistára felkerült, bár a Billboard Hot 100 listára nem került fel. A dal videoklipjét Tokióban forgatták Madonna 2006-os Confessions Tour megállója alatt. A videóban Madonna szőke bubi parókában és bőrruhában énekelte a dalt számos neonreklám előtt. A videóban táncosok is szerepeltek, akik a fizikai fegyelmet nyújtó parkourt mutatták be. A dalt a Confessions Touron is bemutatták, ahol Madonna és táncosai aktívan ugráltak a színpadon, miközben énekelték a dalt. A dalt felhasználták Az ördög Pradát visel (2006) című filmben és a Csúnya Betty 2. évadának fináléjában 2008-ban.

Előzmények és megjelenés

A "Jump” ötlete Madonna sógorától, Joe Henrytől származik, aki bemutatta neki a dalt, majd ő fejlesztette ki belőle a végleges változatot. Az énekesnővel a brit meleg életmód magazin, az Attitude interjújában Matthew Todd újságíró azt sugallta, hogy a "Jump” inspirációt jelent „egy egész generációnyi meleg gyerek számára, hogy összepakoljanak és a nagyvárosba induljanak”, amivel Madonna egyetértett. Eredetileg a dal a Confessions on a Dance Floor harmadik kislemezeként jelent volna meg a Hung Up ” és a Sorry után, de ehelyett a "Get Together” jelent meg, mivel digitálisan ez volt a lemez harmadik legkelendőbb dala. Digitális eladásai akkoriban 20 000-en álltak, míg a "Jump” digitális eladásai körülbelül a 9000-nél tartott. Ezenkívül a "Get Together”-t választották harmadik kislemeznek, amely egybeesett Madonna 2006-os Confessions turnéjának kezdetével.

bélyegkép|200px|balra|Joe Henry (a képen) Madonnával és Stuart Price-szel közösen írta a dalt.

2006. július 12-én a Billboard magazin megerősítette, hogy a "Jump" lesz az album negyedik kislemeze. A dalt 2006. szeptember 11-én küldte el a Warner Bros. Records az Egyesült Államok népszerű kortárs felnőttzenei rádióinak, mivel a lemezkiadó slágerként akarta megalapozni a számot ezekben a formátumokban, mielőtt megpróbálták volna feljuttatni a Top 40 CHR rádióállomás közé.[ Remélték, hogy a "Get Together" csalódása után jobban szerepelhet a rádióban, de a Billboard munkatársa, Keith Caulfield szerint "de realisták vagyunk: Ha a programozók kollektíven felhúzták az orrukat a szuperfülbemászó 'Sorry'-ra, akkor miért ültek hirtelen az asztalhoz a 'Jump'-ért?". Digitálisan 2006. október 24-én vált elérhetővé a régióban a dal, míg az Egyesült Királyságban november 6-án adták ki. A „Jump” című dalt a 2006-os Az ördög Pradát visel című film filmzenéjében is felhasználták, valamint a Csúnya Betty 2. évadának „Jump” című fináléjában, amelyet 2008. május 22-én sugároztak.

Kompozíció és a dalszöveg

A "Jump” című dalt Madonna és Stuart Price írta és producálta. Zeneileg a dal egy Pop, Szintipop, Techno, és Diszkó stílusú dal, amelyben Madonna a mélyebb regiszterben énekel, A dal közös ütemben játszódik, mérsékelten gyors tempóval. E-moll hangnemben játszódik. Madonna hangja D3-tól A4-ig terjed. A szám E–D–C–D akkordmenetet követ a versekben, és C–D–E a refrénben, folyamatosan egy E szintetizátor búgó szólam szól. Néhány kritikus megjegyezte, hogy a "Jump” nyitó szintetizátor sora hasonló az angol Pet Shop Boys duó 1984-es "West End Girls” című kislemezének sorához. A Slant Magazine munkatársa, Ed Henderson szerint a dal „körülbelül fél tucat BPM-mel lassabb, mint egy diszkó galopp – azt a benyomást keltve, mintha egy DJ egy ismerős dallam hangmagasságát változtatná meg, hogy kék, munkaidő utáni ragyogást kölcsönözzön neki”.

A "Jump” dalszövege a hatalomról és a késztetésről szól, ahogy az egyik helyzetből a másikba lépjünk. Alan Light, a Rolling Stone munkatársa szerint a dalszöveg Madonna stílusváltását tükrözte a korábbi, a felsőbbrendűségről szóló kislemezeihez, mint például az Everybody (1982), a Vogue (1990) és a Music (2000), amelyek maga a zene témája köré szerveződtek, és azt, hogy a hangsúly az önellátáson helyeződött át. A dalban az "I can make it alone” sor jól demonstrálta ezt a váltást. Keith Caulfield, a Billboard munkatársa úgy vélte, hogy a dalnak „pozitív, univerzális üzenete van az önmagunkba vetett hitről, az időpazarlás elkerüléséről és az életben való kockáztatásról”, míg Samuel R. Murrian, a Parade munkatársa szerint a számban Madonna „az új szerelem megtalálásának lehetőségeiről énekel, és úgy tűnik, a tinédzserként New Yorkba költözött történetére reflektál”. Az Idolator munkatársa, Stephen Sears megjegyezte, hogy a "Jump” „remek kiegészítése lett Madonna dalainak hosszú sorának, amelyek a család erejét és azt a hitét magasztalják, hogy az életben sehova sem jutsz, ha nem kockáztatsz”. A dalszöveget egyes kritikusok Madonna 1990-es Keep It Together című kislemezének szövegéhez is hasonlították, mivel azok hasonló, a családdal kapcsolatos témát boncolgattak.

Kritikák

Megjelenésekor a "Jump” általánosságban pozitív kritikákat kapott a zenekritikusoktól. Keith Caulfield a Billboardtól dicsérte a dal "felhatalmazó” témáját, míg Margaret Moser a The Austin Chronicle-tól "feszesnek és szexinek” nevezte. A City Pages-től Peter S. Scholtes "nagyon szépnek” nevezte a dalt. Az album értékelése során Alan Braidwood a BBC Music-tól "halálosan fülbemászónak” és az album egyik fénypontjának nevezte a szerzeményt. David Browne az Entertainment Weekly-től a "Jump”-ot és a Get Toghether-t folyékony természetűnek nevezte. Jon Pareles a The New York Times-tól azt írta, hogy Madonna "komor oldala szól a legjobban a 'Jump'-ban, a továbblépés vágyáról”. A People-nek írt kritikájában Chuck Arnold kijelentette, hogy "egy új, hullámzó energia hajtja a lüktető számokat, mint például a 'Jump'”. A Salonnak írt cikkében Camille Paglia megosztotta véleményét, miszerint az albumon "csak két igazán erős dal található, a 'Hung Up' és a 'Jump' – különösen az utóbbi, a maga nagyszerű, himnuszszerű emelkedettségével”. Az RTÉ-től ismert David Byrne szerint a dal "a semmiből jön elő, és mi még egy utolsó boogie-ra indulunk”. A The Times-tól Mike Pattenden azt írta, hogy a "Jump” és a "How High” egy "lélegzetelállító egy-kettőt” adnak elő.

Folha de S.Paulo megjegyezte, hogy "fülbemászó refrénjével úgy hangzik, mintha stadionok felemelésére készült volna”. A Slant Magazine munkatársa, Sal Cinquemani szerint a dal egy "nyers klubhimnusz, ami az Erotica című albumról sem lógott volna ki a sorból”. Isabel Mohan a Heattől kijelentette, hogy a "Jump”-nak csatlakoznia kellene a „Vogue” és az Into the Groove mellé, mint Madonna-klasszikus. A Herald Sun újság negatív kritikát adott neki, amelyben „egy kicsit 80-as évekbelinek, több sípolással és ütemmel, lágy táncos csillogással, de mégis tölteléknek érződik”. Egy másik negatív kritikában Johnny Davis, a Q magazin munkatársa kijelentette: "A Jump sem egészen az a rézfenekű popdal, amilyennek hiszik”. A Het Nieuwsblad újságírója, Mark Coppens szintén negatívan nyilatkozott, megjegyezve, hogy "ez a dal már könyörög egy remixért, mert véleményünk szerint ez a verzió kicsit bénán hangzik. A technopop talán újra divatos, de a trendfigyelők nem erre a műanyag dallamra gondolnak”.

Kereskedelmi sikerek

Az Egyesült Államokban a "Jump” az 5. helyet érte el a Bubbling Under Hot 100 Singles listáján, de nem sikerült továbbjutnia és felkerülnie a Billboard Hot 100-as listára. A dal a 2007. január 27-i héten a 21. helyet is elérte az Adult Contemporary listán. A 2006. november 18-i számmal a Hot Dance Club Songs lista élére került, ezzel Madonna 37. listavezető kislemeze lett a listán. A "Jump” Madonna hetedik listavezető kislemeze is lett a Hot Singles Sales listán, valamint a negyedik egymást követő listavezető kislemeze a Dance/Mix Show Airplay listán. A Nielsen SoundScan adatai szerint a dal 31 000 digitális letöltést ért el, és 8000 fizikai kislemezt értékesítettek az Egyesült Államokban. Kanadában a kislemez a 38. és a 39. helyet érte el az Adult Contemporary, illetve a CHR/Top 40 listákon.

Az Egyesült Királyságban a "Jump" a 2006. november 11-én véget ért héten a kislemezlistán az 59. helyen debütált, majd a következő héten elérte a 9. helyet, ezzel Madonna negyedik Top 10-es kislemeze lett a Confessions on a Dance Floor albumról. A Music Week magazin szerint 2008 augusztusáig 52 038 példányt adtak el a kislemezből az Egyesült Királyságban, ezzel Madonna 63. legkelendőbb kislemeze lett a régióban. Más európai országokban a dal Magyarországon és Olaszországban az 1. helyre került, valamint olyan országokban is a Top 10-es helyezett volt, mint Dánia, Finnország, Hollandia, és Spanyolország, valamint a többi ország, például Ausztria, Belgium Flandria és Vallónia régiója, Németország, Írország, Svédország, és Svájc Top 40-es listáján is szerepelt. Az Eurochart Hot 100 Singles slágerlistáján a 19. helyig jutott. Ausztráliában a "Jump" a 29. helyig jutott az országos listán.

Videóklip

Miután Madonna befejezte Confessions turnéjának japán szakaszát, időt szakított a programjából, hogy leforgassa a dal videóklipjét. A videóklipet régi munkatársa, Jonas Åkerlund rendezte. A forgatás Tokió különböző szabadtéri helyszínein, valamint egy színpadon zajlott. Madonna és Andy LeCompte fodrász úgy döntöttek, hogy kipróbálnak egy új megjelenést, egy platinaszőke bob parókát. Ezt a parókát viselte a turné utolsó két estéjén. Madonna egy fekete bőrruhát is viselt, amelyről Michael Slezak, az Entertainment Weekly újságírója azt írta, hogy kiemeli "tónusos testét". A videóban a fizikai fegyelemre épülő parkour szerepelt, amelyben Sébastien Foucan parkour művész Tokió épületei körül adott elő gyakorlatokat. A klip exkluzív ízelítője 2006. október 3-án vált elérhetővé Madonna hivatalos weboldalán, a teljes videó pedig másnap jelent meg az AOL Music gondozásában.

A videó Tokió látképét és háztetőkön álló parkour művészeket mutat be. A bevezetőben Madonna parókában táncol neonreklámok előtt, amelyeken japánul a "Madonna" és a "Jump" szavak szerepelnek. A dal azzal folytatódik, hogy a táncosok épületekről ugrálnak le, és a város utcáin futnak át. Madonna zenére táncol, és fémrudak körül forog maga előtt és körülötte, ugyanolyan mintázatúak, mint a turnéján. Az utolsó refrén előtt a táncosok abbahagyják a parkour gyakorlataikat, és egy lámpaoszlopra állnak. A refrén kezdetén Foucanhoz csatlakozik Levi Meeuwenberg parkour traceur és Exo, akik folytatják a gyakorlatukat épületek körül és az épületeknek támaszkodva. A videó Madonna felsőtestének nyújtóztatásával és a tokiói esti égbolt felvételével zárul. Az Entertainment Weekly újságírója, Slezak nem volt lenyűgözve a videó összességében írt szövegétől: "felejtsétek el az alacsony koncepciót, koncepció nélkül is! A lenyűgöző tetőugrások felvételeire költött összes pénzért azt kívánom, bárcsak Madonna inkább egy vizuálisan pazar történetmesélést választott volna, valami olyasmit, mint az Express Yourself vagy a Bedtime Story

Élő előadások bélyegkép|200px|jobra|Madonna (középen) a "Jump" című dalt énekli, miközben a táncosok parkour táncokat adnak elő a 2006-os Confessions turnén.