A Karácson (Karátson, Karácsony) család egy Veszprém vármegyei 17. századi eredetű magyarországi nemesi család. Ebből a közös törzsből származnak a bozsóky és ivándai előnévvel rendelkező családi ágak.bélyegkép|Család címere
Története A Karácson család Veszprém vármegyei eredetű nemesi család, mely az idők során több ágra szakadt. Első ismert adatunk nemességéről 1656-ból való, amikor is Veszprém vármegye 1656. nov. 25.-én tartott közgyülésén Karácson Pétert a nemesek jegyzékébe felveszi. Eredetileg Siebmacher szerinti forrásból a nemességet Kemset (vagy Nemseth, ez kérdéses, mivel levéltári dokumentumokon inkább Nemseth olvasható) Mihály, felesége és fiai Márton és Péter, és rokonai Karácson Péter és András kapták. Kemset családról nagyon kevés információ áll rendelkezésre. A nemességet III. Ferdinánd király adományozta.
A nemességet szerző Karácson Péter Veszprémi főszolgabíró és Veszprémi lovasság kapitánya 1666-ban részt vett I. Lipót mennyegzői bandériumában.
A Karácson család egyik jelentősebb ága Tornán (Apácatorna) élt, de emellett Bozsokon is voltak birtokaik. Több tagja is vármegyei tisztséget töltött be a 18–19. században. Karácson Józsefet (1704-1775) 1742-ben alszolgabíróvá választották, felesége a pápai nemes Vigyázó családból származott. Karácson Antal (1750-1800) 1779-ben járási biztosként, 1784-től alszolgabíróként tevékenykedett, Károly (1753-1811) 1786-ban szintén alszolgabíró volt. Karácson Gábor (1786-1835) a vármegye főadóvevője a reformkorban. Karátson János (1824–1904) ügyvéd (1846) Petőfi köréhez tartozott, részt vett az utolsó rendi országgyűlésen, 1848 nyarán a Dráva-Vonal védelmére kirendelt megyei nemzetőrség hadbírája, 1861-ben majd 1865–1881 között a vármegyei törvényszék bírája volt. bélyegkép|Levéltárban a családi dokumentumokban szereplő címerpecsét aláírásokkal A család fennmaradt 17–19. századi iratait a Veszprém vármegyei Leváltár őrzi. A vármegyei nemességvizsgálati iratok között található egy jegyzőkönyvi bejegyzés, amely szerint Karácson László, a címerszerző Péter fia, tornai lakos 1733-ban bemutatta az 1656. november 25-én Bécsben kelt címeres levelet. Továbbá az iratok között fellelhető egy régi családfa, mely szerint a Karácsonok tornai ága házasság nyomán kapcsolatba került az Essegvári családdal is. A levéltári dokumentum konkrétan levezeti a származást a középkori Lőrinte és Igmánd nemzetségekből eredő, lovagi Essegvári famíliától és ez az információ a családi történetekben is megmaradt.
A családból származik Karácson Imre (1863–1911) teológus, történész, orientalista, katolikus pap, tanítóképző intézeti igazgató.
Érdekességként megemlíthető, hogy az 1800-as években az ivándai ág leszármazottaik révén egyesült az egyébként szintén többféle vezetéknévvel írott karátsonyfalvi/beodrai nemes és gróf Karátsonyi család egyik Torontál vármegyei ágának leszármazottaival.
Ágai Az idők során több ágra szakadt: Tornai (ma Apácatorna), Veszprém vármegye Ivándai, Torontál vármegye Bozsóki, Bács vármegye, (ma Bács-Kiskun vármegye) Darnói, (ma Darnózseli) Pozsony / majd Moson vármegye (ma Győr-Moson-Sopron vármegye) Tévesen ehhez a családhoz kötik ezt az ágat, de maga a darnói ág tagjai cáfolták később, hogy nem közösek az őseik. Zalaszentgróti, Zala vármegye
Címer
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar történelmi családok