A passzionista apácák apácarend a Passzionisták Keresztes Szent Pál által alapított női ága.
Az Apostoli Szentszék 2018. június 29-i rendeletével kolostoraik átvették a kongregáció jogi struktúráját.
Történetük Az első, a passzinistákhoz kapcsolódó női kolostor létrehozásának ötlete Oorbetellói Maria Agnese Grazitól, Keresztes Szent Pál lelki leányától származik. Pál 1754-ben kezdte el tervezni a kolostor alapítását, de a szükséges pénzeszközök hiánya miatt csak 1759-ben kezdődött meg az építése Cornetóban.
Az apácák számára Keresztes Szent Pál a passzionisták reguláit a szerzetesnői élethez igazította: a szabályokat XIV. Kelemen pápa hagyta jóvá egy 1770. szeptember 3-án keltezett rövid tájékoztatójában.
Kelemen pápa Anna Maria Barberini hercegnőt, Sforza-Cesarini özvegyét nevezte ki a kolostor első elöljárójának, de a nemes hölgy inkább a narni klarisszákhoz vonult vissza a cornetói ház felavatása előtt; helyére Maria Crocifissa di Gesùt, született Faustina Gertrude Costantinit választották, egy bencés apácát a tarquiniai Santa Luciában, akinek családja a kolostor építését finanszírozta.
Costantini és első tizenegy társa 1771. május 3-án lépett be a kolostorba. Az apácák maximális számát kezdetben tizenkettőben szabták meg (a közösség szűkös gazdasági erőforrásai miatt), de később 33-ra emelték, Jézus földi életének évei tiszteletére.
Bár zárdába csukták őket, a passzionistáknak megengedték, hogy nőket fogadjanak lelkigyakorlatokra, és katekizmust tanítsanak a lányoknak, akiket csütörtökönként és vasárnaponként (nagyböjt alatt minden nap) körülbelül háromnegyed órára fogadhattak a kolostorba; azonban szállást nem adhattak nekik (ez a tevékenység széles körben elterjedt a női kolostorokban).
A cornetói kolostort 1810-ben a napóleoni törvények betiltották, de VII. Piusz pápa Rómába való visszatérése után ez volt az első, amelyet újjáalapítottak, és 1814. június 30-án avatták fel újra.
A cornetói kolostor maradt az egyetlen passzionista kolostor 1872-ig, amikor új kolostor nyílt a franciaországi Mamers-ben; ahonnan azok az apácák származtak, akik egy harmadik kolostort alapítottak a belgiumi Tieltben, majd 1910-ben a gyülekezet elkezdte terjeszkedni az európai kontinensen kívülre egy pittsburghi kolostor megalapításával.
Karizmájuk és elterjedtségük A passzionista apácákat lelki kötelék köti a férfi ág szerzeteseihez, közös a Jézus halála és szenvedése kultuszának előmozdítása a konkrét céljuk, de jogi kötelék nem fűzi őket (a passzionistáknak nincs hatalmuk a kolostoraik felett, azok autonómok; sui juris). A Jézus Krisztus szenvedése apácái kongregációjának kormányzását az általános káptalan (hatévente), az elnök gyakorolja a közjog és a Szentszék által 2020. május 12-én jóváhagyott alkotmányouk szerint.
2020-tól a passzionista kolostorok Brazíliában, Kolumbiában, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken, Japánban, Indonéziában, Olaszországban, Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban működnek.
2019 végén a passzionisták 285 apácát és 35 kolostort számláltak.
Jegyzetek
Bibliográfia Pápai Évkönyv 2019-re, Libreria Editrice Vaticana, Vatikánváros 2019. Guerrino Pelliccia és Giancarlo Rocca (szerk.), Dictionary of the Institutes of Perfection (DIP), 10 kötet, Edizioni Paoline, Milánó 1974-2003.
További információk
Le Monache passioniste, sezione del sito web www.passiochristi.org (http://www.passiochristi.org/?lang=it)
Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal Kategória:Katolikus női szerzetesrendek