Zidan Abu Máli marokkói szultán 1603-tól haláláig Marrakesben.

Élete Ahmad al-Manszúr marokkói szultán egy fia volt, és édesapja halála után lépett a trónra. Csak az ország déli felét uralta, miután testvére, Mohammed as Sejk al Mammún az északi felét vette át, és a Tafilaltból érkező lázadó, Ahmed ibn Abi Mahalli, aki Mahdinek kiadva magát, Marrakesh felé vonult. Ez oda vezetett, hogy Zidan Abu Máli Safiban bekerítésre került más sikertelen katonai hadjáratok mellett a lázadó észak ellen. A helyzetet tovább súlyosbította a járvány okozta káosz, amely az ország egyharmadának halálát okozta.

Uralkodása alatt ért véget az angol-spanyol háború (1604-es londoni békeszerződés), amely megszakította Marokkó által Spanyolországtól való védelem érdekében kialakított angol-holland szövetséget, így a spanyol haditengerészet ismét pusztító támadásokat indított Marokkó partjai ellen. Ezen kívül az egyik tartományi kormányzó lázadása következtében létrejött a Salé Köztársaság, amely független államot hozott létre Azemmour és Salé között.

Zidan Abu Máli idején, apja halála után Marokkó anarchiába süllyedt, és az előző szultán fiai harcoltak a trónért. Zidan Abu Máli hatalmának nagy részét elvesztette a harcoló frakciók és engedetlen helyi kormányzók javára. Marokkó polgárháborúban állt, délen Ahmed ibn Abi Mahalli, északon Sidi al-Ayachi lázadása révén területeket vettek el az uralkodótól. Különösen Sidi nagy tiszteletnek örvendett a helyi harcosok körében, több ezer ember irányításával harcolt. Nyíltan kimutatta elégedetlenségét Zidan Abu Málival szemben, akinek látszólag szolgálatában állt.

Ezeket a lázadásokat Mohammed esh Sheikh el Mamun 1610-es Larache átadásának spanyoloknak történő engedése indította el, de a lázadók ezt az alkalmat megragadva elfoglalták al-Ma'murát is. Ezek az események jelentősen csökkentették a Szaadi-dinasztia vallási tekintélyét, mint a Hit Védelmezőit. Zidan Abu Máli uralkodásának legnagyobb csapása kétségtelenül Ahmed ibn Abi Mahalli felkelése volt, aki sorozatosan elfoglalta Tafilalt és Draát, majd 1612-ben bevonult a fővárosba, Marrakeshbe, amelyet megszállt, míg Zidan menekülni kényszerült.

A polgárháborúk megszakították a vazallusi adófizetést, amelyet korábban Ahmad al-Manszúr fizetett az oszmánoknak. Zidan uralkodása alatt felajánlotta az adófizetést, hogy védelmet nyújtson Algír ellen, majd folytatta az adófizetést az oszmánoknak. Emellett baráti kapcsolatokat épített ki a Holland Köztársasággal, többek között Samuel Pallache és más követek segítségével. 1609-től létrejött egy Barátsági és Szabadkereskedelmi Szerződés, amely lehetővé tette az alanyok számára a szabad belépést és barátságos fogadtatást, bármilyen szükség esetén. Több követet is küldött az alacsony országokba, például Muhammad Alguazirt, Al-Hajarit és Yusuf Biscainót. Hadjáratot indított az afrikai Szongáj Birodalom ellen. 1618-ban elhagyta a birodalmat, de a marokkói megszállás károsította a Szongáj államot. I. Jakab angol király 1610-ben, 1613-ban és 1615-ben John Harrisont küldte a szultánhoz, hogy szabadon engedjék az angol foglyokat.

Történelmi véletlen, hogy a szultán egyik könyvtári gyűjteményét, a Zidani Könyvtárat, egészen napjainkig Spanyolországban őrzik. 1612-ben, Ahmed ibn Abi Mahalli lázadása alatt, a szultán egy francia kalózt, Jehan Philippe de Castelane-t bízott meg, hogy Safiból Santa Cruz do Cabo, Agadirba szállítsa háztartási eszközeit 3000 escudóért, miután vereséget szenvedett Marrakeshben. Hat nap várakozás után, fizetés nélkül, Castelane Marseille felé hajózott a rakománnyal, remélve, hogy eladja az árut. Négy spanyol hajó az útját állta Mehdya közelében, majd Lisszabonba vitték és a legénységet kalózkodással vádolták. Lisszabonból a könyvtár Cádizba került, majd Juan de Idiáquez madridi tanácstag otthonába szállították, végül 1614-ben az El Escorialba került végleges tárolásra. A gyűjtemény körülbelül 4000 könyvet és kéziratot tartalmazott, és ma is az egyik legjelentősebb arab kéziratgyűjtemény Európában. Érdekesség, hogy a Zidan-kéziratok elkobzásának idején a Spanyolországban az írott arab nyelv nagyrészt tiltott volt, és az inkvizíció sok arab művet megsemmisített. Azonban a gazdag és befolyásos személyek részben kivételek voltak, így a könyvtárat az Escorialba menthették tanulmányozás céljából.

Zidan Abu Máli 1627-ben hunyt el. Utóda fia, II. Abu Merván Abd al-Malik lett.

A Szaaditák családfája

Fordítás

Források Ifrānī, Muḥammad al-Ṣaghīr ibn Muḥammad (1889). Nozhet-Elhâdi: Histoire de la dynastie saadienne au Maroc (1511-1670) (in French). E. Leroux. p. 404. Les sources inédites de l'histoire du Maroc: Dynastie saadienne, 1530-1660. 1e série (in French). E. Leroux. 1933. p. 579. "Moulay Ahmed el-Mansour had married ... Aicha bent Abou Baker ..., often called by Arab chroniclers because of her origin Lalla Chebania" Muḥammad al-Ṣaghīr ibn Muḥammad Ifrānī (1888). Nozhet-Elhâdi : Histoire de la dynastie saadienne au Maroc (1511-1670) (in French). p. 312. Andrews, Kenneth R. (26 April 1991). Ships, money, and politics by Kenneth R. Andrews p. 167. . Retrieved 25 October 2014. Holt, Peter Malcolm; Lambton, Ann K. S.; Lewis, Bernard (1977). The Cambridge history of Islam by P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis p. 247. . Retrieved 25 October 2014. Poetry, politics and polemics by Ed de Moor, Otto Zwartjes, G. J. H. van Gelder p. 127 Kontzi, Reinhold (1996). Romania Arabica by Gerard Wiegers p. 410. . Retrieved 25 October 2014 Davidson, Basil (1959). The Lost Cities of Africa. Little, Brown and Company. p. 119. Khalid Ben Srhir (2005). Britain and Morocco during the embassy of John Drummond Hay, 1845-1886. p. 14. . Retrieved 25 October 2014. Hershenzon, Daniel (November 2014). "Traveling Libraries: The Arabic Manuscripts of Muley Zidan and the Escorial Library". Journal of Early Modern History. 18 (6): 541. doi:10.1163/15700658-12342419. Retrieved 2020-10-23.Garcés, María (2002). Cervantes in Algiers: A Captive's Tale. Vanderbilt University Press. pp. 96–97. . Journal of Early Modern History 18 (2014) 535-544 Traveling Libraries: The Arabic Manuscripts of Muley Zidan and the Escorial Library" by Daniel Hershenzon of University of Connecticut Garcés, María (2002). Cervantes in Algiers: A Captive's Tale. Vanderbilt University Press. p. 97. . Skemer, Don (2002). "An Arabic Book before the Spanish Inquisition". The Princeton University Library Chronicle. 64 (1): 118. doi:10.25290/prinunivlibrchro.64.1.0107. JSTOR 10.25290/prinunivlibrchro.64.1.0107. Retrieved 2020-11-24. Surtz, Ronald (July 2001). "Morisco Women, Written Texts, and the Valencia Inquisition". The Sixteenth Century Journal. 32 (2): 421–433. doi:10.2307/2671740. JSTOR 2671740. Hershenzon, Daniel (November 2014). "Traveling Libraries: The Arabic Manuscripts of Muley Zidan and the Escorial Library". Journal of Early Modern History. 18 (6): 544–548. doi:10.1163/15700658-12342419. Retrieved 2020-11-24.

Kapcsolódó szócikkek Marokkó uralkodóinak listája Marokkó uralkodóinak családfája

'''

Kategória:Szaaditák