Az Ensign egy megszűnt brit Formula–1-es csapat, amely 1973-tól 1982-ig volt részese a bajnoki küzdelmeknek. Összesen 133 nagydíjhétvégére neveztek be, fennállásuk alatt 19 pontot szereztek. Győzelmet és dobogós helyezést nem szereztek, ahogy pole pozíciót sem, egyszer azonban megfutották a verseny leggyorsabb körét. Legjobb eredményük az 1981-es brazil nagydíjon elért negyedik hely volt, Marc Surer által.
Alapítója Morris "Mo" Nunn volt, aki az első két évben a csapat főtervezője is volt. A csapat megszűnése után a Champ Car sorozatba távozott, ahol Alex Zanardi és Juan Pablo Montoya bajnoki címében játszott szerepet.
Története balra|bélyegkép|Ensign N173. a csapat első autója Az Ensign először 1973-ban vett részt a bajnokságban, amikor is egy fizetős versenyzőt, Rikky von Opelt foglalkoztatták. Von Opel 1972-ben már versenyzett a Formula–3-ban, a brit bajnoki címet meg is nyerte. Erre a sikerre alapozva készült el a Formula–1-es autója, ami nem igazán volt sikeres, hiszen csak két versenyt tudott befejezni. A legjobb eredményük egy 13. hely volt a brit nagydíjon. 1974-nek is együtt vágtak neki, de von Opel az első verseny után otthagyta a csapatot. Vern Schuppan került a helyére, aki csak a belga nagydíjon tudott célbaérni a 15. helyen, ezért hamar lecserélték őt Mike Wilds-re. Wilds csak az amerikai nagydíjon tudott befejezni egy versenyt, de kilenc kör hátrányban, ezért nem is rangsorolták.
1975-ben a csapat szponzora lett a HB Bewaking nevű holland cég, amelynek hála holland versenyzők kerültek hozzájuk: Roelof Wunderink és Gijs van Lennep. Wunderink nem volt túl sikeres, három versenyre tudott csak kvalifikálni és csak egyet tudott befejezni. Van Lennep ezzel szemben a német nagydíjon hatodikként ért célba, megszerezve ezzel a csapat első pontját. Az osztrák és az olasz nagydíjakon Chris Amon is indult velük, majd 1976-ban is a csapatnál maradt, egész jó időmérős teljesítményt hozva. A svéd nagydíjon a harmadik, a brit nagydíjon a hatodik helyről indulhatott, pontot azonban csak Spanyolországban tudott szerezni egy ötödik hellyel. Helyette a francia nagydíjon Patrick Nève, az osztrák nagydíjon Hans Binder kapott lehetőséget, majd az idény hátralévő részében Jacky Ickx.
1977-ben leigazolta a csapat Clay Regazzonit, aki két ötödik helyet is szerzett, valamint az idényben összesen 5 pontot. 1978-ban Danny Ongais és Lamberto Leoni lettek volna a versenyzőik, Ongals azonban a második, Leoni pedig a negyedik verseny után távozott. A következő négy versenyen ezért Jacky Ickx volt a pilótájuk, majd Derek Daly - ő Kanadában szerzett is egy pontot. A német nagydíjon ugyancsak az ő autójukban debütált Nelson Piquet, a későbbi háromszoros világbajnok. Daly 1979-ben is maradt a csapatnál, majd Monaco után mégis távozott, és Patrick Gaillard jött helyette. Ő nem nyújtott meggyőző teljesítményt, ezért az idényt Marc Surerrel fejezték be.
1980-ban visszatért hozzájuk Clay Regazzoni, aki Long Beach-en súlyos balesetet szenvedett: eltörött a fékpedálja, az autója pedig beleütközött Ricardo Zunino oldalt parkoló Brabhamjébe. A baleset következtében deréktól lefelé megbénult és véget ért versenyzői pályafutása. Helyére először Tiff Needell került, majd végül Jan Lammers. 1981-ben Surer visszatért a csapathoz és a brazil nagydíjon egy negyedik hellyel megszerezte a csapat legjobb eredményét, egy leggyorsabb körrel megkoronázva azt. Monacóban egy hatodik helyet is szerzett, a spanyol nagydíjtól azonban Eliseo Salazar váltotta, aki Hollandiában szintén hatodik lett.
1982-ben Roberto Guerrero volt a csapat versenyzője, de ő csak két futamot tudott befejezni. Az idény végén egyesültek a Theodore csapattal, amellyel már egyébként is szoros kapcsolatuk volt évek óta. Ez a formáció csak egy idényt tudott megkezdeni, és az 1983-as szezon közben megszűnt.
Formula–1-es eredmények ÉvKasztniMotorGumikPilóták1234567891011121314151617PontokHelyezés1973N173Ford-Cosworth DFVARGBRARSAESPBELMONSWEFRAGBRNEDGERAUTITACANUSA0- Rikky von Opel1513NIKIKINRKI1974N174ARGBRARSAESPBELMONSWENEDFRAGBRGERAUTITACANUSA0- Rikky von OpelNI Vern Schuppan15KIKIZKIZNKNKKI Mike WildsNKNKNKNR1975N174 N175ARGBRARSAESPMONBELSWENEDFRAGBRGERAUTITAUSA112.KINKNKNRNKKI Gijs van Lennep10156 Chris Amon12121976N174 N176BRARSAUSWESPBELMONSWEFRAGBRGERAUTNEDITACANUSAJPN212. Chris Amon1485KI13KIKIKI Patrick Nève18 Hans BinderKI Jacky IckxKI1013KI1977N177ARGBRARSAUSWESPMONBELSWEFRAGBRGERAUTNEDITAUSACANJPN10*10* Clay Regazzoni6KI9KIKINKKI77NKKIKIKI55KIKI Jacky Ickx101978N177ARGBRARSAUSWMONBELESPSWEFRAGBRGERAUTNEDITAUSACAN113. Danny OngaisKIKI Jacky IckxKI12KINK Derek DalyNKKIKIZKI1086 Nelson PiquetKI Lamberto LeoniKININKNKNVR Brett Lunger131979N177 N179ARGBRARSAUSWESPBELMONFRAGBRGERAUTNEDITACANUSA0- Derek Daly1113NKKINKNKNK Patrick GaillardNK13NKKINK Marc SurerNKNKKI1980N180ARGBRARSAUSWBELMONFRAGBRGERAUTNEDITACANUSA0- Clay RegazzoniNRKI9KI Tiff NeedellKINK Jan LammersNKNK14NKNKNK12KI Geoff LeesKINK1981N180BUSWBRAARGSMRBELMONESPFRAGBRGERAUTNEDITACANCPL511. Marc SurerKI4KI9116 Ricardo LondoñoNVR Eliseo Salazar14KINKNRKI6KIKINR1982N180B N181RSABRAUSWSMRBELMONDETCANNEDGBRFRAGERAUTSUIITACPL0-VLNKKINKNKKIKINKKINK8KIKINRNI * ezek közül 5 pontot Patrick Tambay szerzett a Theodore Racing által benevezett Ensign N177-essel.
Más Ensign autók által elért eredmények (key) ÉvCsapatKasztniMotorGumikPilóták12345678910111213141516171977Theodore Racing Hong KongN177Ford-Cosworth DFVARGBRARSAUSWESPMONBELSWEFRAGBRGERAUTNEDITAUSACANJPNKI6KI5KINK5KI1978Mario Deliotti RacingN175ARGBRARSAUSWMONBELESPSWEFRAGBRGERAUTNEDITAUSACAN Geoff LeesNKSachs RacingN177 Harald Ertl11RetNPKNPK
Nem bajnoki eredmények (key) ÉvCsapatKasztniMotorPilóták1231974Team EnsignN174Ford-Cosworth DFVPREROCINT Rikky von OpelNI Brian Redman81975Bewaking Team EnsignN174ROCINTSUI Roelof Wunderink10RetN175 Chris Amon91976Team EnsignN174ROCINT Chris Amon5N176Ret1977Team EnsignN177ROC Clay Regazzoni131978Tissot EnsignN177INT Jacky IckxRet Lamberto LeoniNVR1979Smith & JonesN174ROCGNMDIN Robin SmithKI1980Unipart Racing TeamN180ESP Patrick Gaillard6? Brian HentonNVR1981Ensign RacingN180BRSA Marc SurerKI
Fordítás
Kategória:Megszűnt Formula–1-es csapatok