Atmačići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 16, közúton 19 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re délkeletre, a Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 150-260 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Bijelina 426-3-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák550490Horvát00Jugoszláv50Egyéb110Összesen566490 Története Az oszmánok megérkezéséig a Janja régiót magyarok uralták, amint az a történeti feljegyzésekből is kitűnik. 1427-ben Mahmud Ungurus (magyar) adta át az oszmánoknak Bijeljna közelében fekvő Novi na Sava városát, 1432-ben pedig Brankovics György (1427-1456) szerb despota vette át Zvornikot és Teočakot 1433-ban a magyaroktól. Bizonyos mező- és tárgynevek, mint például a janjari Popovače, a Vinogradi és a Teočak felé vezető út mellett található Mađarsko Groblje alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy egy időben a szomszédos Janjari területén magyarok éltek. A Popovače valószínűleg a magyar egyházhoz tartozó mezőket, a Vinogradi pedig a délre néző fennsík neve volt, ahol szőlőt termesztettek. A magyarok Janjari területéről való távozásával a szőlőültetvényeket elhanyagolták, mivel a muszlimok nem termesztettek szőlőt, mivel a szőlőt kizárólag bor előállítására termesztették, amelyet az iszlám előírások szerint a muszlimoknak tilos inniuk.
A mai Janjari területén a török uralomnak is számos nyoma maradt. A mai napig fennmaradtak egyes birtokok és épületek török nevei, mint például: Ćejvani, Alajbegovača, Čitluk, Dumača, Musala, valamint egy sír, amelyen egy meglehetősen nagy kőből készült, turbános címer található, az Atmadža névvel. A Janjari déli szomszédságában fekvő Atmačići falut az Atmadža családról nevezték el, ami törökül sast jelent.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Janjari községhez tartozó településnek 55 háztartása és 299 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Bijeljina községhez tartozó településen 68 háztartást és 392 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az általános iskola 1925-ben kezdte meg működését, az első tanár Halid Hamšić volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején, 1992 nyarán a falut elfoglaló szerb erők a teljes lakosságot elűzték, mecsetüket felrobbantották. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Gazdaság A helyiek közül sokan tejgazdasággal foglalkoznak. Ők szállítják a tejet a gradačaci tejesgazdáknak.
Oktatás A janjarii és atmačićii gyerekek az 5. osztályig a janjarii fiókiskolába járnak. Az iskolában hitoktatás folyik. Ezekből a falvakból származó gyerekek, az általános iskola hatodik osztályától a kilencedik osztályáig Teočakban tanulnak.
Nevezetességei A régi Atmadža (Hatma) mecset 1801-ben épült, 1937-ben felújították. 1983-ban újjáépítették. A boszniai háború idején a mecsetet teljesen lerombolták. Csak egy 3,5 méter magas, széttört betonból és falakból törmelékhalom maradt meg. A hátsó fal egy kis része állt. A repedezett beton arra utal, hogy a károkat egy erős robbanás okozta. A Bijeljinai Iszlám Közösség Majlisának nyilvántartásából származó információk szerint az atmačići mecsetet 1992 júliusában a helyi muszlim lakosság menekülni kényszerülése után romboták le. A háború végén a mecsetnek csak romjai maradtak fenn. A mecset újjáépítése 2002-ben kezdődött és 2007-ig tartott. 2008-ban nyitották meg. A gyülekezethez körülbelül 80 állandó háztartás tartozik.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései