Sejk Ahmed a Nagy Horda kánja 1481-től 1502-ig.
Élete Ahmat kán három fiának egyike volt. Ahmed kán 1481-es meggyilkolása után fiai hatalmi harcba kezdtek, ami tovább gyengítette a Hordát. A Horda ekkor a Litván Nagyfejedelemséggel szövetségben harcolt a kiszakadt Krími Tatár Kánság ellen, amely viszont a Moszkvai Nagyfejedelemséggel volt szövetséges.
1500-ban újra fellángolt a moszkvai–litván háború. Litvánia ismét a Nagy Hordával szövetkezett. 1501-ben Sejk Ahmed kán megtámadta a moszkvai erőket Rilszk, Novgorod-Szeverszk és Sztarodub környékén. A Bychowiec-krónika beszámolói szerint Sejk Ahmed az elfoglalt városok irányítását egy litván diplomata, ruszin származású Michał Chalecki kezébe adta. Ezek a területek korábban, az 1500–1503-as háború előtt, a Litván Nagyfejedelemséghez tartoztak. Sejk Ahmed a következő telet (1501–1502) Kijev és Csernyigov között töltötte táborozva.
A litván nagyfejedelem, Sándor ekkor Lengyelország trónöröklési ügyeivel volt elfoglalva, és nem vett részt a hadjáratban, így nem nyújtott elegendő támogatást. A kemény tél és a I. Mengli Giráj krími kán által felégetett sztyeppe éhínséget okozott Sejk Ahmed seregében. Sok katonája elpártolt tőle, a maradék pedig vereséget szenvedett 1502. június 10-én a Szulánál.
Sejk Ahmed száműzetésbe kényszerült. Menedéket keresett az Oszmán Birodalomban, a Nogaj Hordánál, illetve szövetséget próbált kötni a Moszkvai Nagyfejedelemséggel, mielőtt végül a Litván Nagyfejedelemséghez fordult. Egykori szövetségese azonban nem segítette: a litvánok bebörtönözték Sejk Ahmedet. 1503 végén vagy 1504 elején Kijevben tartóztatták le. A litvánok túszként használták a Krími Kánsággal folytatott tárgyalásokon: ha a krími kán nem tanúsít megfelelő magatartást, Sejk Ahmedet szabadon engedik, hogy újra háborút indítson ellene. Ennek hatására I. Mengli Giráj vonakodó szövetségese lett Litvániának. Sejk Ahmedet a vilniusi Felsővárban és Trakaiban tartották fogva, majd egy szökési kísérlet után Kaunas várába szállították.
Az olsanyicai csata (1527. január 27.) után Sejk Ahmedet szabadon engedték. Azt mondják, sikerült hatalomra jutnia az Asztraháni Kánságban. 1529 körül halt meg.
Fordítás
Forrás Howorth, Henry Hoyle (1880). History of the Mongols from the 9th to the 19th Century. Vol. 2. Longmans, Green, and Co. OCLC 49793717. Kolodziejczyk, Dariusz (2011). The Crimean Khanate and Poland-Lithuania: International Diplomacy on the European Periphery (15th-18th Century). A Study of Peace Treaties Followed by Annotated Documents. The Ottoman Empire and its Heritage. BRILL. .
Kategória:Mongol kánok