Miljenko Jergović boszniai író.
Élete Jergović horvát szülőktől született Szarajevóban, Bosznia-Hercegovinában. Irodalom szakon szerzett mesterdiplomát a Szarajevói Egyetemen. Középiskolás évei alatt újságíróként kezdett dolgozni nyomtatott és elektronikus médiában, irodalmi és ifjúsági magazinoknak írt munkatársként, és hamarosan Horvátország szarajevói médiatudósítójaként ismerték el.
Írásai Regényeiben családtagjait és történetüket dolgozza fel. Újságíróként is tevékenykedik, cikkeinek gyűjteménye megjelent a Historijska čitanka ("Történelmi olvasókönyv", 1996) című folyóiratban.
Jergović rovatot ír a szerb Politika napilapban és a Vreme magazinban, valamint rendszeresen ír rovatot a horvát Jutarnji list napilapban Sumnjivo lice (ford. „gyanús személy”, szó szerint „gyanús arc”) címmel.
Munkái Buick Riviera című regényéből 2008-ban Goran Rušinović filmes készített filmet, és mindkettőt Arany Arénával jutalmazták a legjobb forgatókönyvért. Maga a szerző szerint a film egy észak-amerikai vidéken játszódó „novella”, amely egy boszniai szerb menekült, valószínűleg háborús bűnös, és egy húsz évet az Egyesült Államokban töltött muszlim menekült konfliktusát dolgozza fel. Hősei, akik mindig magukkal viszik anyanyelvük hagyományait, vallásukat és mentalitásukat, bár számos okuk van a mások iránti szeretet és megértés érzésére, áldozataivá válnak annak, hogy képtelenek felülemelkedni nemzeti hátterükön, régi gyűlöleteiken és a történelmi konfliktusok terhén.
Miljenko Jergovic írt egy másik regényt, vagy „dokumentált naplót” is – a „Volga, Volga”-t, egy autóról és sofőrjéről. Ez egy bonyolult történet a bűntudatról és a halálról, a jugoszláv háborúról és a belső konfliktusokról. Mivel Jergovic nagyszerű mesélő, a külsővel kezdi: a Volga nemcsak fekete, hanem fényes fekete, mint egy zongora. Az olvasó felismeri a történetmesélés egyik fő hatását: hogy a háború pusztít, míg a történetek táplálják és folytatják az életet. A könyv központi jellemzői a vágy és a furcsaság, a szomorúság és a harag. Jergović autója egy „dokumentumfantázia”, és a történet egy hazugságban élő generációról szól. Jergović Jugoszláviája elveszett a színészetről szőtt álmokban, az igazság utáni vágy az illúziókkal és az álmokkal, a hazugságokkal és a legendákkal áll szemben. Jergovic, a melankólia mestere a vezetést a múltba vezető utazásként mutatja be, felébreszti a társak emlékeit, a szomorúság és a magány időszakait. A regény központi alakja Jalal Pljevljak, a tapasztalt sofőr és muszlim hívő, akinek a hite tiltja az alkoholfogyasztást, a részegséget, és így a katasztrófa kockázatát. Bár az olvasó megkapja egy rejtélyes baleset kulcsát, a második benyomás érvényesül: a bizonytalanság abban, hogy hol húzódnak a határok a tények, a legendák, az álmok és a hazugságok között. A dolgok igazságát mutatja be, a játék történetmesélés ellentétes nézőpontjait mutatja be, nem csupán a személyes integritás és az identitás kérdését. Így a szerző röviden megvilágítja a volt Jugoszlávia történelmét. Mivel a vallási, etnikai és politikai viszonyok és konfliktusok színtere az egykori többnemzetiségű szövetségen belül meghatározza az események menetét és a cselekményeket, így például Pljevljakot is megvádolták, aki horvát és muszlim is volt. A kilencvenes évek háborúinak végén az értelmiségiek és a sajtó körében nagyon népszerű volt a háború előtti bűncselekmények bűnösségének relativizálása és a feledés homályába ejtése. Így Pljevljak esete az olvasó számára az egész ország sorsának metaforája.
Irodalmi körök
Számos irodalmi körben felmerült magánjellegű konfliktus hívta fel a nyilvánosság figyelmét a híres írók közötti nézeteltérésekre. Nevezetesen a Horvát Írótársasággal kapcsolatos problémák széttöredezettséghez és az írók állítólagos igazságtalan politikai okokból történő kizárásához vezettek. Pályafutása során Jergović, sok más figyelemre méltó íróhoz hasonlóan, részt vett ezekben az ügyekben. 2002 októberében Jergovićot megválasztották a Horvát Írótársaság igazgatótanácsába. 2003-ban bírálatok érték, miszerint a Horvát Írótársaság egyik alapítója, Velimir Visković politikai alapon ítélte meg a Horvát Írótársaság tagjait. Ez akkor derült ki, amikor Drago Štambuk rámutatott Visković korábbi kapcsolatára a HDZ-kormánnyal. 2006 áprilisában Jergović irodalmi vitába keveredett Dražen Katunarićcsal Jergović Houellebecqről szóló szövege miatt, amelyet Jergović sarlatánnak tartott, mert a Koránon alapul. Katunarić elmondta, hogy Zágrábban nem fogadnak el ilyen szarajevói és iszlám alapú szövegeket. Erre Jergović azt mondta, hogy fegyvert kell a fejéhez szorítani. Ez a vita arra ösztönözte Zdravko Zimát, hogy lemondjon a Horvát Írótársaság tagságáról, mert úgy érezte, hogy a vezetés nem határolódik el a Katunarić elleni támadásoktól. 2007 áprilisában maga Jergović is kilépett a horvát írószövetségből. Jergović azt nyilatkozta, hogy a társaság szembehelyezkedett a horvát irodalomhoz és az irodalomhoz általában való hozzáállásával. Számos más író is hasonló módon szakított a szervezettel, köztük Ivan Lovrenović is, aki azért mondott le, mert úgy érezte, hogy Velimir Visković kizárása Jergović 2011-es valódi és szimbolikus elbocsátását vonja maga után.
2009-ben Visković nyilvánosan kijelentette, hogy Jergović megerősítette a csetnikek jelenlétét Szerbiában, és könyveket kezdett el forgalmazni a szerb piacon. Visković ezeket az állításokat egy Jergović által adott interjúra válaszul tette. Egyesek megkérdőjelezték, hogy a Jergovićcsal való konfliktus oka Visković életének projektje – a Horvát Irodalmi Enciklopédia – volt-e. Amikor a Horvát Irodalmi Enciklopédia tagjai arra kérték Viskovićot, hogy kérjen bocsánatot, ő ezt elutasította, hivatkozva az évek során elszenvedett sértésekre, amelyek őt, családját és más kiemelkedő írókat ért.
Magánélete Jergović 1966-ban született Szarajevóban, és élete felét szülővárosában töltötte. A boszniai háború első évét, pontosabban Szarajevó ostromát is ott töltötte, mielőtt 1993-ban Zágrábba költözött.
Jergović a szarajevói FK Željezničar Sarajevo futballklub lelkes szurkolójaként ismert, amelynek gyerekkora óta szurkol, és a klub tagsági kártyájával is rendelkezik, amelyet 2019 júliusában megújított.
Díjai 2012-ben megkapta az Angelus Közép-európai Irodalmi Díjat a Srda pjeva, u sumrak, na Duhove („Srda énekel pünkösd alkonyatkor”) című könyvéért, 2018-ban pedig elnyerte a Georg Dehio Könyvdíjat. 2024-ben megkapta a Vilenica-díjat.
Bibliográfia Opservatorija Varšava, versgyűjtemény, 1988 Uči li noćas neko u ovom gradu japanski?, versgyűjtemény, 1992 Himmel Comando, 1992 Sarajevski Marlboro, novellák, 1994 Karivani, novellák, 1995 Preko zaleđenog mosta, 1996 Naci bonton, 1998 Mama Leone, short stories, 1999, Zoro Sarajevo Sarajevski Marlboro, Karivani i druge priče, rövid történetek, 1999, Durieux Zagreb, Historijska čitanka, short stories, 2000, Kažeš anđeo, 2000 Hauzmajstor Šulc, novellák, 2001 Buick Riviera, regény, 2002, Dvori od oraha, regény, 2003, Rabija i sedam meleka, novellák, 2004, Historijska čitanka 2, 2004, Inšallah Madona, inšallah, regény, 2004, Glorija in excelsis, regény, 2005, Durieux Zagreb, Žrtve sanjaju veliku ratnu pobjedu, újság tudósítások, 2006, Durieux Zagreb, Ruta Tannenbaum, regény, 2006, Durieux Zagreb, Drugi poljubac Gite Danon, válogatott történetek, 2007, VBZ, Zagreb, Freelander, regény, 2007, Ajfelov most, Sarajevo/Zagreb Srda pjeva, u sumrak, na Duhove, regény, 2009, Rende, Beograd, Krađa, 2009 Transantlantic mail, levélváltás Semezdin Mehmedinović 2008–09, VBZ, Zagreb, 2009 Volga, Volga, regény, 2009, Naklada Ljevak, Zagreb Psi na jezeru, regény, 2010, Naklada Ljevak, Zagreb Otac, regény, 2010 Rod, regény, 2013 Tušt i tma, levelezés Svetislav Basarával, Laguna, Beograd, 2014 Levijeva Tkaonica Svile, 2014 Sarajevo, plan grada, 2015 Drugi krug, levelezés Svetislav Basarával, Laguna, Beograd, 2015 Imenik lijepih vještina, 2018 Selidba, 2018 Herkul, 2019 Bajakovo-Batrovci, levelezés Svetislav Basarával, 2020 Imenik lijepih vještina II, 2020
Magyarul megjelent Szarajevói Marlboro (Sarajevski Marlboro) – Jelenkor, Pécs, 1999 (Kiseurópa sorozat) · · fordította: Csordás Gábor Ruta Tannenbaum – JAK–L'Harmattan, Budapest, 2010 (JAK világirodalmi sorozat) · · fordította: Kollár Árpád Buick Riviera – József Attila Kör / L'Harmattan, Budapest, 2013 (JAK világirodalmi sorozat) · · fordította: Csordás Gábor Diófa-házikó (Dvori od oraha) – L'Harmattan, Budapest, 2017 (Valahol Európában) · · fordította: Csordás Gábor, utószó: Végel László Gloria in excelsis – Fiatal Írók Szövetsége–Jelenkor, Budapest–Pécs, 2017 (Horizontok) · · fordította: Csordás Gábor Míg a háború meg nem öregszik bennünk. Szarajevói Marlboro újratöltve (Trojica za Kartal) – Jelenkor, Budapest, 2025 · · fordította: Csordás Gábor
Megjegyzések
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1966-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Boszniai horvátok Kategória:Horvát költők, írók Kategória:Szarajevóiak