Huszein asztraháni kán 1523–1526? között.
Élete Dzsanibég asztraháni kán fia, az államalapító Mahmúd asztraháni kán unokája volt. Róla, mint általában az Asztraháni Kánság korai történetéről, igen kevés hiteles forrás maradt fenn. A róla szóló ismeretek főként más történelmi szereplőkkel való kapcsolataiból származnak.
1523-ban a krími seregek, élükön I. Mehmed Giráj krími kánnal, elfoglalták Asztrahánt. Rövid ideig fia, Bahadir Giráj uralkodott a városban, de hamarosan a nogajok – akik addig a krími kán alattvalói voltak – fellázadtak, és váratlanul megölték Mehmed Girájt és fiát. Ezután a nogajok, Mamai mirza vezetésével, pusztító hadjáratot indítottak a Krím ellen. E hadjáratban részt vett Sejk Hader is, a Nagy Horda utolsó jelentős uralkodójának, Ahmat kánnak az unokája, valamint Sejk-Ahmed fia, aki ekkor még litván fogságban volt.
Miután a nogajok kivonultak a Krímből, Dzsanibég – valószínűleg nogaj támogatás nélkül – magához ragadta a hatalmat Asztrahánban. Nem teljesen egyértelmű, ki uralkodott Asztrahánban a krími megszállás előtt. Dzsanibég kán 1521-ben halt meg: március–áprilisban még fogadott krími követségeket, de augusztus közepére már nem élt. Halála után hosszú ideig tartó hatalmi vákuum alakult ki. 1521 októberében sem a Krímben, sem Azovban nem tudtak új asztraháni kánról. A trónra két jelölt neve merült fel: Ahmad fia, Murtaza, valamint Huszein. Néhány történész (például V. V. Trepavlov) úgy véli, hogy Huszein már Mehmed Giráj inváziója előtt hatalomra jutott, és annak halála után egyszerűen visszatért trónjára.
A Krímet a nogajok dúlása után I. Szadet Giráj krími kán került hatalomra, aki külpolitikájában elsőként igyekezett rendezni a viszonyt Asztrahánnal. Arra kérte Huszeint, hogy akadályozza meg az ellene ellenséges nogajok átkelését a Donon. Huszein követeket küldött Moszkvába, s az orosz válaszkövetek Asztrahánba érkeztek — a két állam között baráti kapcsolatok alakultak ki.
A nogajokkal azonban a viszony feszült maradt. Már 1523-ban Mamai mirza hadjáratot tervezett Asztrahán ellen, de a nogaj vezetők között megosztottság lépett fel: csak Juszuf támogatta Mamait, míg Agis és Hadzsi-Muhammad ellenezték a tervet. Az Asztrahán elleni, sikertelen nogaj ostromra 1523 szeptemberének végén – októberében került sor (más források szerint a tél folyamán, 1523/24-ben). A várost a védelme idején Csoban-Giráj, a Krímből Szádet-Giráj elől menekülő herceg is segítette. A konfliktus oka valószínűleg az volt, hogy Mamai saját birtokának tekintette Asztrahánt, és felháborította Huszein önálló hatalomátvétele.
Huszein diplomáciája két fő irányban mozgott: Szövetség Mamai ellen. 1524 augusztusában levelet küldött Szádet-Girájnak, amelyben közös hadjáratot javasolt Mamai ellen, támogatást és Agis részvételét ígérve. Szádet-Giráj azonban a tervet túl kockázatosnak tartotta. Huszein ezután III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelemhez is fordult, és megpróbálta bevonni Szahib-Girájt, a Kazanyi Kánság uralkodóját is. Szahib-Giráj azonban már Konstantinápolyba készült, így a terv nem valósult meg. Ráadásul Agis valószínűleg elesett egy Szahib-Girájjal való összetűzés során. Szövetség Litvániával a Krím ellen. Huszein megpróbálta kiszabadíttatni a litván fogságban lévő Sejk-Ahmedet, a Nagy Horda utolsó kánját, és egy asztraháni–litván szövetséget létrehozni a Krími Kánság ellen. A terv szerint Sejh-Ahmed, mint a nogajok névleges uralkodója, az anti-krími koalíció élére állt volna. Litvánia ugyan hadjáratot indított a Krím ellen, ám Sejh-Ahmedet csak 1527-ben engedte szabadon, így ez a terv sem valósult meg.
Huszein valószínűleg haláláig uralkodott, bár pontos halálozási dátuma nem ismert. Egyes feltételezések szerint 1527–1528 körül már Sejk-Ahmed kán uralkodott Asztrahánban, miután Litvánia végül elengedte őt. Az, hogy a helyi elit őt hívta trónra – a Nagy Horda legtekintélyesebb, de hatalom nélküli alakját – valószínűleg kísérlet volt a politikai zűrzavar és trónviszályok lezárására az Asztraháni Kánságban.
Az asztraháni kánok családfája
Fordítás
Források Астраханское ханство / И. В. Зайцев; Ин‑т востоковедения РАН. — 2‑е изд., испр. — М.: Восточная литература, 2006. — 303 с. —
Kapcsolódó szócikkek Asztraháni kánok listája
Kategória:Asztraháni kánok Kategória:A 15. században született személyek Kategória:1526-ban elhunyt személyek