Bukovica Gornja () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija-síkság területén, Bijeljinától légvonalban 19, közúton 26 km-re nyugatra, a Grnjica jobb oldali mellékvize, a Bukovica-patak mentén, 105-160 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-4

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb564343Bosnyák10Horvát00Jugoszláv00Egyéb90Összesen574343

Története A helyi legendák szerint a falu a Bukovica nevet a környéken leggyakrabban előforduló bükkfáról kapta. A fakitermelés miatt ez a fafajta azóta szinte teljesen eltűnt erről a vidékről. Vannak olyan írások is, amelyek szerint Bukovica környékén elsőként, mintegy 300 éve Vuk, Zarija és Mitar (eredetileg Montenegróból) telepedtek le.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Bukovica községhez tartozó településnek 138 háztartása és 732 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó Bukovica településen 220 háztartást és 1384 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Sport FK BUK Gornja Bukovica labdarúgóklub.

Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 14x8 méter, építése 2003-ban kezdődött a bijeljinai „BUK promet” építőipari vállalat projektje szerint. Az alapokat 2004. április 17-én szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. A tölgyfa ikonosztázt a kruškovi poljei Petar Nikolić készítette. Az ikonosztázon található ikonokat a čačaki Goran Pešić festette és a templomot is ő festette ki secco technikával.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései