Čađavica Donja () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija-síkság szélén, Bijeljinától légvonalban10 közúton 12 km-re nyugatra, a Rijeka-patak mentén, 98-125 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 427-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1495584Bosnyák00Horvát13Jugoszláv180Egyéb283Összesen1542590
Története Čađavica települést az 1548. évi török defterben említik először, mint a Koraji náhije területén fekvő, 1533 után alapított települést. A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a betelepülés később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül.) Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Čađavica községhez tartozó településnek 112 háztartása és 545 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó településen 186 háztartást, 1164 ortodox, 13 római katolikus és 4 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 20x8 méter, építése 1931-ben kezdődött, az alapokat pedig 1933-ban Nektarije Krulj zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. Az építkezés befejezése után ugyanaz a püspök szentelte fel a templomot 1937. szeptember 4-én. A templomot részben 1974-ben restaurálták, és még abban az évben a püspök helyettese, Vaszilje Kačavenda szentelte fel. 2008 folyamán rekonstruálták a kapu körüli romos kerítést. A koncepcióterv elkészítése után az új harangtorony építése 2008. szeptember 8-án kezdődött, és 2012-ben fejeződött be. A 2014. májusi árvíz után új kaput építettek a templom bejáratánál. Emellett a templom körüli területet elegyengették, és esővíz elvezető csöveket szereltek be. 2014 májusában a templomot alumíniumlemezzel fedték be. 2015-ben készült el a templom északi oldalának homlokzata. A templomot a belgrádi Nikodim Brkić festette ki 1964-ben. A fenyőből és hársból készült ikonosztáz ismeretlen mester alkotása. Az ikonosztázon található ikonokat a belgrádi Nikodim Brkić festette.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései