1998. október 8-án nyitották meg Norvégia egyetlen nagysebességű vasútvonalát, a Gardermoen nagysebességű vasútvonalat, amely 64 kilométer hosszú és Oslo központi pályaudvara és Eidsvoll között halad, Oslo repülőterén keresztül. A vonalon a fő szolgáltató a Flytoget, amely Oslo repülőtere és Oslo nagyvárosi területei között közlekedik, sebessége pedig eléri a 210 km/h-t. 2008-ban nyugat felé meghosszabbították, hogy Drammen városát is elérje, bár nem nagysebességgel.Airport train bound for Drammen - Aftenposten.no A nagysebességű szakaszt Oslo és Eidsvoll között közlekedő expressz- és regionális vonatok is használják.
2010 szeptemberében a Jernbaneverket több szerződést is kötött új nagysebességű vonalak kutatására Norvégiában. Ezek hat útvonalra koncentrálnak: öt Oslo és Bergen, Kristiansand/Stavanger, Trondheim, Göteborg és Stockholm között, valamint egy hatodik part menti útvonal Bergen, Haugesund és Stavanger között.
Háttér
A kontinentális európai országokhoz képest Norvégia sokkal ritkábban lakott és meglehetősen hegyvidéki. Ez egyrészt problémákat okoz a vonatok megtöltésében, különösen más európai projektekhez képest, és nehézségeket okoz a szükséges utasforgalom elérésében. Másrészt a norvégok lényegesen több távolsági utat tesznek meg, mint más európaiak, például Európa 11 legforgalmasabb légi útvonalából három Norvégián belül található. Emellett Norvégia távolsági közúthálózata viszonylag alacsony átlagsebességgel rendelkezik, ezért ma a légi közlekedés a fő távolsági utazási lehetőség. A lassú közutak megkönnyítik a vonatok versenyképességét, annak ellenére, hogy a közúthálózatot is fejlesztik. Például a 2020-as évek elején megnyitották a 4 sávos autópályát Oslótól Hamarig. A fjordokkal és hegyekkel tarkított nehéz földrajzi adottságok történelmileg mind a közutak, mind a vasútvonalak kanyargós útvonalait eredményezték.
A becslések szerint az építési költségek Norvégiában lényegesen alacsonyabbak, mint a kontinensen, mivel a pályákat közvetlenül a kőzetre lehet építeni. Az alagutakat is általában tömítés nélkül lehet megépíteni (mint a sok közúti alagutat). Ezenkívül a kisajátítási költségek is alacsonyabbak, mivel a legtöbb folyosó lakatlan területeken halad át.
Eddig a vonat sebességét nem tartották prioritásnak a norvégiai távolsági vasutakon. Oslo–Bergen (526 km) 2023-ban körülbelül 6 óra 40 percet vesz igénybe. Oslo–Trondheim (552 km) 6 óra 45 percet vesz igénybe. Ezek az idők nagyjából megegyeznek az elmúlt évtizedek időtartamaival, és átlagosan körülbelül 80 km/h sebességet jelentenek. Oslo–Göteborg között a sebesség valamivel nagyobb, 89 km/h, de ez annak köszönhető, hogy Svédország vasútjainak átlagos sebessége 112 km/h, míg Norvégiában 72 km/h.
Amint az a „Jövőbeli tervek” fejezetben látható, 2020 előtt nem sok építkezés volt, és ebben az időszakban nem lesz olyan új pálya, amelyen 200 km/h feletti sebességgel lehetne közlekedni. Ha valóban döntés születik új távolsági nagysebességű vonalak építéséről, az nagy változást jelent majd a nemzeti közlekedéspolitikában. A helyzet 2018-ban változott meg az új közlekedési beruházási terv után. 2029-ig további 270 km nagysebességű vonalat építenek.
Üzemelő vasútvonalak
VonalSzakaszÁllomásokHosszLegnagyobb sebességMegnyitás dátumaGardermoen nagysebességű vasútvonalLillestrøm-EidsvollLillestrøm · Oslo Airport · Eidsvoll Verk · Eidsvoll64210 km/h1998. október 8.Dovre LineLangset-Kleverud17200 km/h2015. december 12.Venjar-MinnesundEidsvoll13200 km/h2023. október 23.Vestfold LineSkotte-TønsbergSkotte · Jarlsberg Tunnel · Tønsberg200 km/h2011. november 7.Holm-NykirkeHolm · Holmestrand · Nykirke12250 km/h2016. november 28.Larvik-PorsgrunnLarvik · Porsgrunn31.36250 km/h2018Follo LineOslo-SkiOslo · Ski22250 km/h 2022. december 11.
Jegyzetek
További információk Jernbaneverket projects
Kategória:Norvégia vasúti közlekedése