Farkas Ádám (Budapest, 1944. november 21.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, egyetemi tanár. 2002 és 2005 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja (2004).

Életútja Szülei: Bisztrai Farkas Ferenc politikus és F. Györffy Anna grafikusművész. Testvére: Farkas Ferenc (agrármérnök). Az apai nagyapja bisztrai Farkas Hermann, valamint fivérei Farkas Márton, Farkas Imre, Farkas Samu, valamint Farkas Alfréd 1910. október 5-én magyar nemességet szereztek adományban, valamint családi címert, és a "bisztrai" nemesi előnevet I. Ferenc József magyar királytól.

1961–1964 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium kerámia szakán, érettségi után a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult (1964–1968), ahol Mikus Sándor volt a mestere. 1968–69-ben kijutott Párizsba, ahol az Écoles des Beaux-Arts szabad hallgatója lett. 1985–1990 között országgyűlési pótképviselőként működött.

1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára (1990-ben még Magyar Képzőművészeti Főiskola), 1992-től a szobrász tanszék vezetője, egyetemi tanár. 2002 és 2005 közt a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektoraként működött.

A szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke volt, a szentendrei Art’éria Galériának is alapítói közé tartozik. A Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti bizottságának irányítója. A Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom) kuratóriumának elnöke. A brit királyi szobrásztársaság tagja (FRBS).

A 20. század második felében uralkodó stílusirányzatok hatása alatt alkotott, végigjárta az utat a figurálistól az absztrakt stílusig. A közösségi érzés kifejezője számos köztéri alkotásában, még a fogyatékossággal élőkre is gondolt: a budai panorámát ábrázoló, tapintható Braille-írásos szobrát helyezték el Budapesten a Duna-korzón,Budapest V. kerülete, a Vigadó téren, a villamosmegálló mellett.Budai panoráma, felállítva 2008 az egri Dobó István téren pedig szintén Braille-írásos, bronzból készült városmakettja volt látható illetve gyengén látók vagy vakok számára tapintható, míg a tér átépítése okán el nem vitték onnanKöztérkép adatlap bélyegkép|jobbra|300px|Tapintható városplasztika vakok, gyengén látók és látók számára, felállítva 2005. A tér 2014–15-ös átépítése során eltávolították a térről Számos kisplasztikáját jeles közgyűjtemények őrzik.

Kiállításai (válogatás) Egyéni

1968, 1972 • Szentendre 1973, 1993 • Műcsarnok, Budapest 1975 • Charlottenburg Múzeum, Koppenhága 1978 • Magyar Nemzeti Galéria 1982 • Szentendrei Képtár, Szentendre 1983 • Kunstmesse, Bázel 1988 • Holbein Haus, Augsburg 1991 • Pécsi Galéria • Limburg 1992 • Antwerpen 1993 • Műcsarnok, Budapest (katalógussal) • Palme-ház, Budapest 1999 • Rákossy Anikóval közös kiállítás a Salon de Province-ban és Párizsban a Magyar Intézetben 2000 • TREFF PUNKT, Stuttgart 2002 • Bankcenter Galéria, Budapest 2004 • Szentendrei művészportrék 11., Szentendrei Képtár és Kamaraterem (Ferenczy Múzeum), Szentendre 2006 • Mesterek és tanítványok - Balogh Balázs építésszel közös kiállítása, Kévés Stúdió Galéria, Budapest (2006) 2009 • Rákossy Anikó festőművésszel közös kiállítása, Kortárs Magyar Galéria - Vermes-villa, Dunaszerdahely, Szlovákia

Csoportos

1969 • Jeune Europe, Városháza, Boulogne-sur-Mer (Franciaország) 1975 • CO-X Gruppe, Charlottenbourg M., Koppenhága 1977 • XIV. Szobrászbiennálé, Middelheim Park, Antwerpen 1978 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítás, Grand Palais, Párizs 1979 • I. Nemzetközi Rajztriennále, Nürnberg 1979-1997 • Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs 1981 • V. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Biennálé), Műcsarnok, Budapest 1982 • Kortárs magyar művészet, Madrid 1983 • Modern magyar érmek, London • FIDEM, Firenze 1986 • Kortárs magyar szobrászat, Toronto • Montréal 1987 • Kortárs művészet Magyarországról, München 1990 • Kunstmesse, Frankfurt am Main 1995 • Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1997 • Hét kortárs magyar szobrász (katalógussal), Château de Biron (Franciaország) 1999 • Fém jelzés/Metal signal, Műcsarnok, Budapest • Deim Pállal és Hajdú Lászlóval közös tárlat a Szentendrei Képtárban (katalógussal) 2006 • Szobrászat Szentendrén,Kiállító művészek: Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Szentirmai Zoltán, ef Zámbó István, Ligeti Erika, Farkas Ádám, Taubert László. Erdész Galéria (Gallery Erdész and Design), Szentendre 2007 • Vonaljátékok – Játékos vonalak, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest 2009 • Anno 1968, Művésztelepi Galéria (Ferenczy Múzeum), Szentendre 2011 • Magyar Faszobrászok Társasága és Barátai, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs • Művek vízre – tervek, modellek – nemzetközi kiállítás, Vasarely Múzeum, Budapest

Főbb alkotásai

Szentendrei Köszöntőszobor (festett beton, 1973-80) A Föld Ereje (mészkő szökőkút, 1987-89), Gazdagrét A Kőesés Villányi Szoborpark (1986-88) Emlékmű Emlékmű (Recsk, 1991) Kőemlék a jövőből (Vigadó tér 1995) Az erő nyomai (Szabadság tér, 1996) 1956-os emlékmű (Pécs, 1996)

További köztéri munkái bélyegkép|jobbra|300px|Recski emlékmű, 1991 Dekoratív gobelin (1969, Világbank Székház, Párizs); Dombormű (1975, Növénytani Kutató Központ); Ködkarcoló (tölgyfa, 1977, Nagyatád, szoborpark); Dombormű (1977, Budapest, Kálvin téri aluljáró); Gobelin (1979, Világbank székháza, Párizs); Köszöntőszobor (festett beton, 1980, Szentendre, Duna-part) Dombormű (alumínium, 1980, Székesfehérvár, Technika Háza); A termés (mészkő, gránit, 1981, Tápiógyörgye); Szökőkút (mészkő, 1983, Budakeszi); Szökőkút (mészkő, 1988, Kispest); A Nap születése (mészkő, 1987, Óbuda); Kőesés (félmárvány, 1986–1988, Villány, szoborpark); Szökőkút (mészkő, 1988, Hajdúböszörmény); A Föld ereje, szökőkút (mészkő, 1991, Budapest, Gazdagréti lakótelep); Recski emlékmű (félmárvány, gránit, 1991) A feléledt oszlop (gránit, 1992, Fujimi Kogen); Háborús emlékmű (vörös és fehér márvány, 1993, Csobaj); Fehér oszlop (márvány, 1994, Balatonboglár); Kőemlék a jövőből (vörös márvány, 1995, Kereskedelmi és Hitelbank, Vigadó tér); Az erő nyomai (márvány, 1996, Budapest, Szabadság tér, Bankcenter); 1956-os emlékmű (fekete és vörös márvány, 1996, Pécs) Életfa (mészkő, 1996, Tiszaújváros)

Művei közgyűjteményekben

Ferenczy Múzeum (Szentendre) Fővárosi Képtár, Budapest Gulbekian Múzeum (Lisszabon) István Király Múzeum (Székesfehérvár) Janus Pannonius Múzeum (Pécs) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Városi Múzeum, Nürnberg

Publikációk

Fényt kapott kezek (Baranyay András pannonhalmi kiállítása, Pannonhalmi Szemle (2001/III) Jegyzetfosszíliák (Gálics István grafikái a győri Városi Képtárban, Új Művészet 2001/VII.) Benső tájakon (Marc Chagall a budapesti Zsidó Múzeumban, Pannonhalmi Szemle 2001/IX Post scriptum, post print és más dolgok (Pavel Makov a győri Képtárban, Balkon 2001/X.) Ronda, de szép (Kopasz Tamás kiállítása a Godot Galériában, Új Művészet 2001/XII.) A világra nyomott ablak (6. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr, Balkon 2001/XII.) Elnyűhetetlen szürrealizmus (Farsang Sándor kiállítása a győri Képtárban, Új Művészet 2002/II.) Kezelt kövek és kéz-kövületek spirituális térben (Valkó László a győri Akadémia Galériában, Új Művészet 2002/X.) Zene kezekre (Baranyay András komáromi kiállítása, Új Művészet 2003/I.)

Díjak, elismerések

Az I. Nemzetközi Rajztriennále díja, Nürnberg (1979) VIII. Országos Kisplasztikai Biennále, III. díj (1979) Fa és környezete kiállítás, I. díj, Cegléd (1979) Munkácsy Mihály-díj (1983) VIII. Országos Kisplasztika Biennále, I. díj, Pécs (1983) Szobrászat szabad térben kiállítás, II. díj, Salgótarján (1984) VI. Országos Érembiennále, Civitas Fidelissima díj, Sopron (1987) Érdemes művész (1989) XI. Országos Kisplasztikai Biennále, I. díj, Pécs (1989) XIII. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs, a MKISZ díja (1993) Szentendre díszpolgára (2006) Prima díj (2010) Samu Géza-díj (2012) Kossuth-díj (2016) Kerényi Jenő-díj (2017) A Nemzet Művésze (2020)Bereményi Géza és Ránki Dezső a Nemzet Művészei között fidelio.hu (2020. november 5.)

Jegyzetek

Források

További információk

Jelek és olvasatok című albumának bemutatója: 2006. április 26. Vadas J.: Múltba nyíló kapuk. Élet és Irodalom, 1971. november 11. Tóth A.: Farkas Ádámnál, Művészet, 1973/2. Lóska L.: Szoborvázlatok, szoborgondolatok. Beszélgetés Farkas Ádámmal.Művészet, 1979/4. Hann F.: Farkas Ádám – Beszélgetés a szobrásszal. Kismonográfia. Szentendre Lóska L.: Tektonikus formák bronzban. Farkas Ádám szobrairól. Művészet, 1987/9. Kovács O.: kat., bev. tanulmány. Pécs, 1991 Kovács P.: A tegnap szobrai. Szombathely, 1992 Wehner T.: kat., bev. tanulmány. Műcsarnok, Palme Ház, 1993 P. Szabó E.: Párbeszéd a kővel, párbeszéd a világgal. Interjú Farkas Ádám szobrászművésszel. Művészet, 1997/5-6. Romváry F.: A pécsi ’56-os mártíremlék. Budapest, 1997 Farkas Ádám munkáiból a Virtuális szentendrei tárlat honlapon 1 Farkas Ádám munkáiból a Virtuális szentendrei tárlat honlapon 2

Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Civitas Fidelissima díjasok Kategória:Prima díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Szentendre díszpolgárai Kategória:A Nemzet Művésze cím tulajdonosai Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1944-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar rektorok