Brodac Donji

Brodac Donji () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban 13, közúton 17 km-re északra, a Szávától 4, a Drinától 6 km-re, 82-83 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-2-3

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb692668Bosnyák01Horvát27Jugoszláv150Egyéb2610Összesen735686

Története A római korban erre vezetett át a Sisciából a tengerparti Salona felé vezető kereskedelmi út. Ez az út Brodacnál találkozott a Sirmium felől érkező úttal, ahol valószínűleg a Drinum flumen útállomás (mansio) volt, majd az út átkelt a Száván, és tovább vezetett Sirmium felé. Brodac jelentőségét támasztja alá, hogy Brodac faluban, a Tomove Bare lelőhelyen számos római ház maradványait fedezték fel, a Prekaje lelőhelyen pedig egy római téglaépület (valószínűleg egy villa rustica) alapjait tárták fel. Rengeteg kerámiát, fémtárgyat, üveget, valamint számos érmét találtak a késő ókori korszakból (II. Claudius császár korától kezdve II Constantinus koráig).

A település a középkorban is lakott volt, ezt szintén a Prekaje lelőhely középkori (11. - 12. század) leletei igazolják. Semberija területét 1520 és 1529 között foglalták el az oszmánok. Ezen a területen 16. század folyamán stabilizálódtak a politikai és gazdasági viszonyok, amelynek köszönhetően számos település alakult ki. Közülük említik: Tvrdkovac, Popovi vagy Zvonaš Selište, Goisal Selište (ma Gojsovac) vagy Krčevac vagy Vrljačka, Kuzovrat, Tomaševac (a közelben), Dunjevac (Gunjevac - ma helynév a Janjától Amajlijéig terjedő részen, hely a régi térképeken), Otobara, Triješnica (Marjevacka, Trijeca) Marići, Ruhotina Donja és Gornja, Brodac, Obrova vagy Obrovac és Crnjelovo településeket. Ezek 1533 és 1548 között jöttek létre, mert az 1548-as összeírásban szerepelnek először.

A Szent Liga háborújában a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Brodac községhez tartozó településnek 104 háztartása és 536 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Brodac községhez tartozó településen 327 háztartást, 1860 ortodox szerb, 17 katolikus és 6 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Oktatás Brocban ma található a mintegy 150 éves Petar Kočić Általános Iskola, melynek egyik tanára Dušan Baranin volt, Brodac Gornjiban és Brodac Donjiban közös az általános iskola és a templom is.

Sport Az FK Jedinstvo Brodac labdarúgóklubot 1937-ben alapították.

Nevezetességei Prekaje – római épület és középkori település maradványai. A régészeti feltárások során római villa maradványait tárták fel környékén számos korabeti cseréptöredékkel, üveg, vas és bronztárgyakkal. A felső rétegben középkori, a 11 – 12. századból származó padozat és cseréptöredékek kerültek elő.

A brodaci Szent Mihály arkangyal ortodox plébániatemplom egy egyhajós templom két egyforma harangtoronnyal, amelyeken egyenként két harang található. A templomot 1882 és 1884 között építették. Az építkezés befejezése után a templomot 1884-ben, Szent Péter napján szentelte fel a zvornik-tuzlani metropolita Dionysije II Ilijević. A historia domus szerint a templomot észak-olaszországi kézművesek építették. Hasonlóképpen a krónikából tudjuk, hogy Brodacban e templom előtt még két fatemplom állt. Dimitrije Ruvarac történész megemlíti, hogy már 1723-ban is állt egy nagy fatemplom a „Brodaci baruštinákban”D. Milanović - „Brodac falu monográfiája”. Az a hely, ahol az első templom állt, amelyről írásos nyomok is vannak, a jelenlegi templomtól 1,5 kilométerre délnyugatra található. Ezt az első hajótemplomot a törökök 1788-ban felégették, így 1790-ben egy új, fából épült templomot építettek a mai templomkapu nyugati részén. E fatemplom előtt vásárolt rabszolgákat Ivan Knežević (Ivo semberijai kenéz) 1806-ban Kulin kapitánytól, akiket a vak hegedűművész, Filip Višnjić énekelt meg. Ezt a templomot a törökök 1876-ban, a kudarcba fulladt felkelés után felgyújtották. 1918-ban az osztrák-magyar hadsereg számos ortodox templom harangjait vitte el, hogy ágyúgolyókat készítsen belőlük. Ez történt a brodaci templom négy harangjával is. Csak 1927-ben szereztek be új, ugyanolyan harangokat ugyanabból a soproni öntödéből, mint az előzőket. A brodaci templom homlokzatát 1958-ban restaurálták, majd abban az évben, Szent Péter napján Longin Tomić, Zvornik-Tuzlan püspöke szentelte fel a templomot. A templom homlokzatát szintén 1975-ben újították fel, a belső teret pedig 1984-ben, a templom centenáriumának megünneplése alkalmából teljesen felújították, és a templomot rézlemezzel borították be. A templom homlokzatának legutóbbi restaurálására 2004-ben került sor, amikor ugyanazon év július 10-én a templomot Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke újra felszentelte. A bejáratnál található nagy kaput Dragan Anđelić ajándékozta felesége, Mirjana Anđelić (született Kićanović) lelke üdvére, és 2014-ben építették meg. D. Damjanović – „A brodaci templom ikonosztáza” című műve szerint a templom ikonosztázát 1884-ben készítették Nikola Kolar zágrábi építész tervei alapján. Az ikonosztáz ácsmunkáit Mija Petrić zágrábi műhelye végezte. Ugyanezen forrás szerint Ferdo Kikerec, zágrábi festő festette az ikonosztáz ikonjait. A 19. század végéről és a 20. század elejéről származó liturgikus könyvek megmaradtak és a templomban őrzik őket. Néhány könyvben feljegyzések találhatók arról, hogy ki és mikor készítette őket. A templom előtt, azon a helyen, ahol Ivo Knežević rabszolgákat vásárolt, egy emlékmű áll.

Jegyzetek

Források

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései