Tantó József Imre [Bódogházi Thanthó] (Tiszaföldvár, 1888. március 13. – Szeghalom, 1973. január 1.) író, néprajzkutató, körzeti iskolafelügyelő, Békésvármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága titkára.
Élete Református szülők gyermekeként látott napvilágot; apja Tantó Imre tanító, anyja Nagy Julianna.
Titelen kötött házasságot Turner Erzsébet állami iskolai tanítónővel 1912. október 31-én. Feleségével Gyulán, a Béke sugárút 66. szám alatt éltek. Három gyermekük született: Zoltán, Gábor (1919. december 16. – 1991. november 12.) és Miklós.
Középiskolai tanulmányait a gyönki és nagykőrösi gimnáziumban, majd a nagykőrösi református tanítóképző intézetben végezte, ezután a budapesti gyógypedagógiai tanárképző főiskolán végzett jeles eredménnyel.
Első állomáshelye 1907-ben Békés volt, innen Békéscsabára került 1908-tól tanítóként, ahol 1910-ben már az V. kerületi állami iskola igazgatója volt. Itt a dal- és zenekultúra érdekében a felsőbb iskolákban ének- és zenetanítást is vállalt. Különösen a magyar dal kultúrájának lett avatott művelője és több dalkört vezetett fényes eredménnyel.
Az I. világháborúban a 68. gyalogezredben az orosz és olasz fronton harcolt három éven át, majd két évi olasz hadifogság után csererokkantként került haza 1919-ben.
A két világháború között Gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter – az első népművelési titkár, dr. Csige Varga Antal nyugdíjaztatása okán – 1922. szeptember 14-i hatállyal Tantó József békéscsabai állami elemi iskolai igazgatót nevezte ki Békésvármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága titkárának, aki a kultuszminiszteri rendelet értelmében a Bizottság előadói és jegyzői feladatait is ellátta.
Tantó József a két világháború közti időszakban számos népművelési programot folytatott: az analfabetizmus felszámolása, az általános műveltség terjesztése, a gazdasági és háziipari ismeretek átadása, társadalmi és kulturális művelődés biztosítása. 1935-től Békés vármegye körzeti iskolafelügyelője.
Szentkereszty Tivadar királyi tanfelügyelő – aki a legőszintébb és legkedvesebb barátjának tartotta Tantót – a Békés vármegye népoktatásának története c. művében így írt róla: „A legnagyobb elismerés illeti Békés vármegye tanítóit, akik a leglelkesebb munkásai az iskolánkívüli népművelésnek. Az illetékes főhatóság szerveinek megállapítása szerint, iskolánkívüli népművelés tekintetében Békés vármegye édes Hazánkban a legelső helyet foglalja el. Ügykezelése is mintául szolgál. Ezért elismerés illeti a Bizottság titkárát Tantó Józsefet, aki izzó hazaszeretetével, páratlan munkabírásával, kiváló szervezőképességgel és példánsságig menő pontossággal végzi 11 év óta a titkári teendőket s akivel részben együtt, részben külön-külön hóban, viharban, fagyban vagy olvasztó melegben jártuk a községeket és tanyákat a népművelés megszervezése és az előadások, tanfolyamok ellenőrzése céljából.”
Irodalmi munkássága Tantó József rendes tagja volt az Országos Gárdonyi Géza-, a Nagykőrösi Arany János-, a Dunántúli Berzsenyi-, a Budapesti Gyóni Géza-, a Tolna vármegyei Vas Gereben-, a Kecskeméti Katona József Irodalmi Társaságnak, a Gyulai Szépmíves Céhnek és tiszteletbeli tagja a Békéscsabai Auróra Körnek.
Nyugdíjas évek 1960. június 5-én Szegeden a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban zajlott le a Felsőfokú Tanítóképző Intézet rendezésében idős pedagógusok kitüntetése az arany, illetve gyémánt oklevéllel. A fél évszázadnál régebben tanítói oklevelet szerzett pedagógusok aranydiplomát kaptak, így Tantó József és felesége is (előbbi 1906-ban, utóbbi 1907-ben szerzett tanítói oklevelet).
1973. január 1-jén Szeghalmon gennyes hörghurut következtében hunyt el, 84 éves korában. Sírja Gyulán a református újtemetőben található. bélyegkép|Tantó József sírja Gyulán a református újtemetőben
Művei 1849. október 6., Békés, 1907 (I. díjat, 10 db aranyat nyert pályamunka) Magyar allegória (Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságban rendes tagsági székfoglaló) Adatok a magyarság néprajzához, 1921 A magyar nép jelleme Arany János költészetének tükrében, Nagykőrös, 1931 A magyar bánat, Gyula, 1938 Borús magyar ég alatt, Gyula, 1941 A gyönki gimnáziumhoz, Gyönk, 1956 Arany tanár úr óráján, Nagykőrös, 1957 Békés Vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelődési Bizottságának I. évkönyve, Békéscsaba, 1928 Békés Vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelődési Bizottságának II. évkönyve, Gyula, 1934 Viharsarok napsütésben - Békés Vármegye Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelődési Bizottságának III. évkönyve, Gyula, 1939
Jegyzetek
Források Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története, Körösvidék Rt. Békéscsaba, 1932 Békés vármegye. Felelős szerkesztő: Márkus György. Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége és Kiadóhivatala. Budapest, 1936 Békésmegyei fejek. Szerkesztő: Gergely Gábor Arnold. Előszó: Tantó József. Békéscsaba, 1929. Corvina nyomda Békésvármegye tíz éve, 1918-1928. Szerkesztő: Oroszlány Gábor. Békésvármegye Törvényhatósági Bizottsága. Gyula, 1929 Scherer Ferenc: Gyula város története. 1-2. kötet. Gyula m. város kiadása, Stephaneum nyomda R.T., 1938 Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935
Kategória:Magyar írók Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek