Oroszország kormányzata intenzíven beavatkozott a 2016-os amerikai választásokba azzal a céllal, hogy szabotálja Hillary Clinton elnökválasztási kampányát, és támogassa Donald Trumpot, valamint mélyítse a belső politikai és társadalmi ellentéteket az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok Hírszerző Közössége szerint a „Lakhta Projekt” kódnevű műveletet közvetlenül Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök rendelte el. Az orosz hackertámadási és dezinformációs kampány „Russiagate” néven híresült el.

Története

Az egyes országok választásaiba történő külföldi beavatkozások, az erre irányuló kísérletek egyidősek a választások demokrácia történetével, de régebben ennek eszközei főleg politikaiak, illetve gazdaságiak voltak. A Szovjetunió az 1960-as illetve az 1984-es amerikai elnökválasztásokat is igyekezett szervezetten befolyásolni, csakúgy, mint ahogy az Egyesült Államok is erőfeszítéseket tett az 1996-os oroszországi elnökválasztásokba történő beavatkozásra Jelcin érdekében. A 2016-os orosz beavatkozás az amerikai elnökválasztásba azonban újszerű volt technikai módszerei és tömeges mérete miatt.

A szentpétervári székhelyű, „trollfarmként” jellemzett orosz Internet Research Agency (IRA) több ezer közösségi média fiókot hozott létre, amelyek az orosz kormány által ellenőrzött médiából származó dezinformációkat terjesztettek a közösségi médiában, ahol 2013 és 2017 között több millió felhasználót értek el.

Az orosz katonai hírszerző szolgálat (GRU) kötelékében álló hackerek behatoltak a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC), a Demokrata Kongresszusi Kampánybizottság (DCCC) és a Clinton-kampány tisztviselőinek információs rendszereibe, és nyilvánosságra hozták az ellopott fájlokat és e-maileket a választási kampány során. Oroszországhoz köthető személyek vették fel a kapcsolatot Trump kampánytársaival, üzleti lehetőségeket kínálva nekik, káros információkat szolgáltatva Clintonról.

Oroszország tagadta, hogy részt vett volna a hackertámadásokban és kiszivárogtatásokban, Donald Trump pedig tagadta, hogy a beavatkozás egyáltalán megtörtént volna.

Barack Obama akkori amerikai elnök a beavatkozás miatt közvetlen figyelmeztetést küldött Putyin orosz elnöknek, megújította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, valamint bezáratott egyes orosz diplomáciai képviseleteket és kiutasított diplomatákat. Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa és a Képviselőház Hírszerző Bizottságai saját vizsgálatot folytattak az ügyben.

Az FBI 2016 júliusában indította el a Crossfire Hurricane nevű nyomozást az orosz beavatkozással kapcsolatban, különös tekintettel a Trump-pártiak és az orosz tisztviselők közötti kapcsolatokra, valamint a Trump-kampány és az orosz kormány közötti feltételezett koordinációra. Az orosz választási beavatkozási kísérleteket először az Egyesült Államok Kongresszusának tagjai hozták nyilvánosságra 2016 szeptemberében, az amerikai hírszerző ügynökségek 2016 októberében megerősítették, majd a nemzeti hírszerzési hivatal igazgatója azt 2017 januárjában részletesebben ismertette. Trump elnök 2017 májusában menesztette James Comey-t, az FBI igazgatóját, részben az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálata miatt.

Az FBI munkáját 2017 májusában Robert Mueller, az FBI korábbi igazgatója vette át, aki 2019 márciusáig egy különleges ügyészi nyomozást vezetett. Mueller megállapította, hogy az orosz beavatkozás „széleskörű és szisztematikus” volt, és „megsértette az amerikai büntetőjogot”. Huszonhat orosz állampolgárt és három orosz szervezetet vádolt meg. A nyomozás Trump-kampánytisztviselők és a velük kapcsolatban álló amerikaiak vádemeléséhez és elítéléséhez is vezetett. A 2019 áprilisában kiadott Mueller-jelentés több mint 200 kapcsolatfelvételt vizsgált a Trump-kampány és az orosz tisztviselők között, de arra a következtetésre jutott, hogy bár a Trump-kampány üdvözölte az orosz tevékenységeket, és hasznot húzott belőlük, nem volt elegendő bizonyíték ahhoz, hogy büntetőjogi „összeesküvés” vagy „koordináció” vádját emeljék Trump vagy társai ellen.

A republikánusok vezette Szenátus Hírszerzési Bizottságának vizsgálata öt kötetben tette közzé jelentését 2019 júliusa és 2020 augusztusa között. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hírszerző közösség orosz beavatkozásra vonatkozó értékelése „koherens és jól felépített”, és hogy az értékelés „megfelelő”, az elemzőktől megtudva, hogy „nem volt politikailag motivált nyomás konkrét következtetések levonására”. A jelentés megállapította, hogy az orosz kormány „kiterjedt kampányt” folytatott a választások Trump javára történő szabotálására, amelyben Trump néhány saját tanácsadója is közreműködött. A vizsgálatokra válaszul Trump, a Republikánus Párt vezetői és a jobboldali konzervatívok hamis és megcáfolt összeesküvés-elméletekkel igyekeztek hitelteleníteni a vizsgálatok eredményeit, „orosz átverésként” emlegetve azokat.

Eredményei A Facebook becslése szerint ebben az időszakban mintegy bejegyzés született 120 olyan hamis felhasználó részéről, akik mögött Oroszország állt. Ezeket közvetlenül 29 millió felhasználó látta, és a megosztásokkal együtt akár 126 millió amerikaihoz is eljuthattak. Természetesen azt nem lehet megállapítani, hogy mindez mennyiben befolyásolta a választások végeredményét.

Jegyzetek

Fordítás

Források

További információk

Beauchamp, Zach; Zarracina, Javier; Mark, Ryan; Northrop, Amanda (December 1, 2017). A visual guide to the key events in the Trump-Russia scandal. Vox. Miller, Greg; Jaffe, Greg; Rucker, Philip (December 14, 2017). "Doubting the intelligence, Trump pursues Putin and leaves a Russian threat unchecked". The Washington Post. Entous, Adam; Nakashima, Ellen; Jaffe, Greg (December 26, 2017). "Kremlin trolls burned across the Internet as Washington debated options". The Washington Post. Frank, Thomas (January 12, 2018). "Secret Money: How Trump Made Millions Selling Condos To Unknown Buyers". BuzzFeed News.

Kategória:2016-os választások Kategória:Elnökválasztások az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Donald Trump Kategória:Oroszország kétoldalú kapcsolatai