A Bacillus thuringiensis (vagy Bt) egy Gram-pozitív, rovar patogén, talajlakó baktérium és a leggyakrabban használt biológiai eredetű növényvédő szer a világon. A faj emellett még megjelenik lepkék hernyóinak bélrendszerében, levelek felszínén, vízi környezetben, állati ürülékben, malmokban, gabonatároló létesítményekben és olyan helyeken, ahol nagy mennyiségben vannak jelen rovarok. Spóraképzés során számos B. thuringiensis törzs kristályfehérjéket termel (ún. delta-endotoxinokat), amelyek rovarölő hatással rendelkeznek, ezért használhatóak növényvédő szerként, valamint génjeikkel genetikailag módosított növényeket állítanak elő, például a Bt-kukoricát. Sok B. thuringiensis törzs viszont nem rendelkezik rovarölő tulajdonságokkal. 1976-ban izraeli kutatók felfedeztek egy alfajt, a Bacillus thuringiensis israelensis-t, a Negev-sivatagban (Izrael). Egy tóból izolálták és megfigyelték, hogy hatékonyan írtja különböző szúnyogfajok lárváit (pl. Anopheles, Culex, Aedes ). Ma már szúnyogok és gombaszúnyogok írtására használják, mivel hatékony és környezetkímélő.
Felfedezés és taxonómia Először egy japán növénytermesztő mérnök, Ishiwatari Shigetane, fedezte fel 1902-ben selyemhernyókban, aki Bacillus sotto-nak nevezte el a baktériumot, majd 1911-ben Németország Thuringia nevű tartományában (innen ered a B. thuringiensis elnevezés) egy német mikrobiológus, Ernst Berliner, újra felfedezte lisztmolyok hernyóiban. Közeli rokonai a B. cereus és B. anthracis, ezektől főleg a plazmidja miatt különbözik. A nemzetség többi tagjához hasonlóan mindhárom képes endospórák képzésére. A B. thuringiensis a Bacillus cereus csoportba tartozik, a csoportba 6 rokon faj tartozik: B. cereus, B. thuringiensis, B. anthracis, B. mycoides, B. pseudomycoide, B. cytotoxicus. A legtöbbet használt alfajai a Bt kurstaki, a Bt israelensis és a Bt aizawai. Rovarölő hatás
A rovarölő hatás a spórák létrejöttekor, fehérjékből képződő kristályzárványoknak köszönhető. Két ilyen fehérje típusuk létezik, amiket Cry és Cyt toxinoknak hívnak. Ezek a toxinok a pórusképző toxinok (PFT) közé tartoznak, amely a bakteriális toxinok egyik osztálya. Vízben oldódó fehérjék formájában képződnek, majd konformációs változásokon mennek keresztül, hogy beépülhessenek a gazdaszervezet sejtjeinek membránjába. A Cry toxinok a rovarok belében található fehérjékhez kötődve elősegítik egy előpórus oligomer képződését, ez beépül a membránba és elpusztítja a rovar sejtjét. A génmódosított növényekben (pl. Bt-kukorica) megtalálható Cry toxin ellen a kártevők képesek lehetnek rezisztenciát kialakítani. A B. thuringiensis-t biológiai rovarölőként használják, mivel csak enyhén vagy egyáltalán nincs hatása az emberekre, vadállatokra, pollinátorokra vagy más hasznos rovarra.
Kategória:Baktériumok