A liberális szocializmus olyan politikai ideológia, amely a liberális elveket beépíti a szocializmusba. Ez a szintézis a liberalizmust olyan politikai elméletként tekinti, amely az emberi szellem belső szabadságát adottnak veszi, és a szabadságot a közös emberi élet céljának, eszközének és szabályának tekinti.
Bár a liberális szocializmus egyértelműen a vegyes piacgazdaságot támogatja, a legalista és mesterséges monopóliumokat a kapitalizmus hibájának tekinti, és ellenzi a teljesen szabályozatlan gazdaságot. A szabadságot és az egyenlőséget összeegyeztethetőnek és egymástól kölcsönösen függőnek tartja. A liberális szocialistaként leírható elvek olyan filozófusok munkáin alapulnak, mint John Stuart Mill, Eduard Bernstein, John Dewey, Carlo Rosselli, Norberto Bobbio, Chantal Mouffe és Polányi Károly.
A szocializmust tekinti a szabadság elismerésének megvalósítására szolgáló módszernek a politikai és gazdasági autonómia, valamint a sürgető anyagi szükségletek szorításából való felszabadulás révén. A liberális szocializmus különösen kiemelkedő volt a brit és az olasz politikában. A liberális szocializmus alapvető gondolatai John Stuart Millig vezethetők vissza, aki azt feltételezte, hogy a kapitalista társadalmaknak fokozatos szocializációs folyamaton kell keresztülmenniük a munkások által ellenőrzött vállalkozásokon keresztül, amelyek együtt léteznek a magánvállalkozásokkal. Mill elutasította a szocializmus központosított modelljeit, amelyek gátolhatják a versenyt és a kreativitást, de azzal érvelt, hogy a képviselet elengedhetetlen egy szabad kormányzatban, és a demokrácia nem maradhat fenn, ha a gazdasági lehetőségek nem oszlanak el jól, ezért a demokráciát nemcsak a képviseleti kormányzás formájaként, hanem egy teljes társadalmi szervezetként fogta fel.
Jegyzetek
Kategória:Liberalizmus Kategória:Szocializmus