A Melki Apátsági Gimnázium (németül Melk Abbey's gymnasium) egy római katolikus bencések által működtetett gimnázium Melkben, Ausztriában. Az intézmény a melki apátságban található és annak üzemeltetésében áll. A 12. században szerzetesi iskolaként alapították, az iskola a mai Ausztria legrégebbi folyamatosan működő iskolája.

Története A középkori szerzetesi iskola A melki apátságban létező középkori szerzetesi iskola legkorábbi bizonyítékai egy egyházközségi anyakönyv és néhány pergamentöredék, amelyek nagyjából 1140-ből, illetve 1160-ból származnak. Feltételezések szerint a 12. század első felében alapították, de az iskola már a kolostor 1089-es alapításától is fennmaradhatott. A 15. században, a melki reformmal párhuzamosan, amely erősen befolyásolta az osztrák és bajor bencés vallási életet, az iskola nagy hírnevet szerzett. Így például 1446-ban egy Simon nevű szerzetes oktatási könyvet írt a hatéves László magyar királynak. 1530 környékétől kezdődően azonban főként a Habsburg Birodalomban kibontakozó protestáns reformáció miatt, az apátság drámai személyzethiánytól szenvedett, akárcsak az iskola. 1566-ban már csak hat lelkész volt az intézményben.

Ez a válság a 16. század végéig tartott, amikor az ellenreformáció nyomán egyre több délnémet jezsuita kollégiumi diák kezdte el látogatni az iskolát. Ezek a diákok, köztük Laurentius Flenheintius poeta laureatus is, minőségi oktatást hoztak magukkal, és ismét emelték az iskola színvonalát. 1596-ban jezsuita kollégiummá alakították át. A reform révén csak a négy alsó osztály maradt Melkben, az iskola befejezéséhez a diákoknak további két félévet kellett Bécsben elvégezniük. 1707-ben Berthold Dietmayr apát teljes értékű, korszerű gymnasiummá alakította át az iskolát.

Modern iskolaként (1707–1938) balra|bélyegkép|A gimnázium 100. évfordulója, szecessziós érem 1911, előlap bélyegkép|A Hans Schaefer által készített érem hátlapján Nursiai Szent Benedek tanítása látható Az 1781/82-es tanév kezdetétől Mária Terézia oktatáspolitikája miatt a Stiftsgymnasiumot gymnasium publicum néven emlegették, amely egy olyan iskolatípus volt, amely "részben nyitott a nyilvánosság számára". 1787-ben II. József Sankt Pöltenbe költöztette, mivel három évvel korábban egyházmegyei várossá nyilvánította a várost, és ezért azt szerette volna, ha "megfelelő" iskolája is lenne. Az iskola ezután csak 1804-ben tért vissza Melkbe. 1811-ben Anton Reyberger apát megalapította az iskola bentlakásos otthonát, amely november 7-én nyílt meg. Ezenkívül bevezettek egy előkészítő osztályt ( praeparanda ), hogy megkönnyítsék a tanulók átmenetét a kis falusi iskolákból a gymnasiumba, amely 1927-ig működött. 1850-ben az osztályok számát nyolcra emelték, így 1851-ben Melkben kerülhetett sor az első érettségi vizsgákra. Ekkoriban állították össze és rendkívüli módon népszerűsítették az iskola tudományos gyűjteményeit.

Az iskola 1861-es éves jelentése szerint abban az évben összesen 208 diák tanult, köztük 51 bentlakásos diák. 1873-tól a melléktárgyakban világi tanárok is voltak, 1879/80-tól pedig ezek a főtárgyakat is oktatták. 1877/78-ban az iskola szerkezetileg kibővült, így például új fizikatermet és új ebédlőt építettek. 1905-ben feloszlatták a Melki Püspöki Szemináriumot, ahol 2006-os bezárásáig a Stiftsgymnasium tanulóit szállásolták el. Hogy megkülönböztessék őket a kolostorban (németül Konvikt ) található bentlakásos otthonban élő és ezért Konviktistennek hívott diákoktól, ezeket a szemináriumi növendékeket Seminaristennek nevezték.

Miután Ausztriát beolvasztották az Anschluss során a Német Birodalomba, 1938. március 13-án leváltották az akkori igazgatót, Wilhelm Schiert, és helyére a náci kötődésű Coelestin Schoiko atyát nevezték ki. 1938 végén az iskolát teljesen bezárták, majd később Nemzeti Politikai Nevelőintézetté (közismert nevén Napola) alakították át.

1945 után A háború utáni romok eltakarítása és számos rekonstrukciós munka elvégzése után már 1945 szeptemberére helyre lehetett állítani az iskolai életet. 1966-ban éves diákcsere-programot indítottak a minnesotai Collegeville-ben található Saint John's Előkészítő Iskolába (szintén a Saint John's bencés apátság működtette), amely jelenleg (2025) is működik. Az észrevehetően csökkenő beiratkozási számok miatt a Stiftsgymnasiumot az 1967/68-as ülésszakra koedukáltnak nyilvánították és egy modern nyelvű tagozatot ("neusprachlicher Zweig", amely a francia nyelvre összpontosít) fogadtak el a "klasszikus" tagozattal ("humanistischer" vagy "altsprachlicher Zweig", amely a latin és az ógörög oktatására összpontosított) szemben. 1972-ben Reginald Zupancic apát Ernst Wegscheidert nevezte ki igazgatónak; ezzel a tisztséget először töltötte be egy laikus. 1973 óta a Stiftsgymnasium összes tanára államilag finanszírozott, ami jelentős anyagi könnyebbséget jelent az iskola számára.

Híres diákok

Gregor Werner (1693–1766), zeneszerző Johann Georg Albrechtsberger (1736–1809), zenész Friedrich Halm (1806–1871), drámaíró és költő August Sicard von Sicardsburg (1813–1868), építész Karl Werner (1821–1888), teológus Carl Zeller (1842–1898), zeneszerző Karl Kautsky (1854–1938), politikai teoretikus és filozófus Spiridon Gopčević (1855–1928/1936), csillagász és történész Adolf Loos (1870–1933), építész Franz Blei (1871–1942), író és kritikus Leopold Blauensteiner (1880–1947), festő Albert Paris Gütersloh (1887–1973), festő Leopold Vietoris(1891–2002), matematikus és legidősebb osztrák Franz König (1905–2004), római katolikus bíboros és Bécs érseke Wilhelm Beiglböck (1905–1963), belgyógyász, második világháborús háborús bűnös György hohenbergi herceg (1929–2019), Ferenc Ferdinánd főherceg unokája és diplomata Josef Hader (* 1962), humorista és színész Otto Lechner (* 1964), zenész Hermine Haselböck (* 1967), mezzoszoprán Gerhard Karner (* 1967), politikus Ilse Kopatz (* 1975), foci- és röplabda játékos Bettina Rausch (* 1979), politikus Bernadette Schiefer (* 1979), írónő

Híres tanárok Bernhard Pez (1683–1735), történész és könyvtáros Gabriel Strobl (1846–1925), entomológus Georg Wilfinger (* 1949), a kolostor 67. apátja Wilfried Kowarik (1952–2018), történész, levéltáros, apátsági prior Franz Thürauer (* 1953), zeneszerző, egyházi zenész Alfred Nussbaumer (* 1956), informatikus, fizikus és tankönyvíró

Jegyzetek

Fordítás

További információk (Németül) A Stiftsgymnasium története (Németül)

Kategória:Ausztria középiskolái Kategória:Alsó-Ausztria