Papraća

Papraća () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Šekovići községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 13, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re északkeletre, a Javornik-hegység lejtőin, a Paprača-folyó völgyében, 450-850 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4551Bosnyák23590Horvát00Jugoszláv40Egyéb20Összesen286141

Története Birač régiója, ahol a település található már az ókortól lakott volt, amit az itt talált római pénzérmék, a környékbeli középkori temetőkből származó számos stećak, valamint egy közeli középkori erődítmény, Perin várának romja is megerősít. A szomszédos Kalabače falu határában a Drinjača-folyó hirtelen mélyebbre csap, és egy kanyont alkot, amely majdnem a Drinával való összefolyásig húzódik. Úgy tartják, hogy a Srebrenicába és Zvornikhoz vezető nagyon fontos középkori utak a Drinjača szurdokának egy részén haladtak végig, ezért a szurdok bejáratánál egy erős erődítményt építettek. Ez volt Perin vára. Perint, a boszniai Staničić feudális család középkori erődjét 1444-től említik a történelmi dokumentumok.

A mai kolostor padlója alatt is feltárták egy régebbi templom maradványait, amely feltételezések szerint a 13. századból vagy a 14. század elejéből, a szerb Nemanjić-dinasztia idejéből származik.Kod Šekovića pronađena crkva iz vremena Nemanjića (Nemanjić korabeli templomot találtak Šeković közelében) 2022. november 13.

Az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg Bosznia területét és a keresztény lakosság által elhagyott területre népességmozgások indultak meg. A bevándorlás több szakaszban ment végbe. 1463 és 1540 között a Drina vidékéről érkező vlach bevándorlás három szakasza figyelhető meg Bosznia északkeleti részén: az első a Hercegovinai szandzsák 1470-es megalakulása után, a második a Szreberniki bánság 1512-15-ös bukása után, a harmadik pedig a mohácsi csata és Magyarország összeomlása, valamint a Jajcai bánság 1527-28-as bukása után. Ezekben az időszakokban a Zvorniki-szandzsák több járásában telepedtek le, köztük a Sprečai náhijében is.

A 17. század végéig Šekovići község területe viszonylag sűrűn lakott volt, de aztán katonai rajtaütések és betegségek nyomán számuk megritkult és a csapások szinte teljesen elpusztították a régi lakosokat, helyükre pedig új hercegovinaiak érkeztek, akik nagyrészt a mai lakosság ősei. Úgy tartják, hogy Šekovići községet Kelet-Hercegovinából érkezettek telepítették be, akik a Gacko és Nevesinje területekről érkeztek. Az osztrák-török háború (1717–1723) után a Buda környékéről származó Ferhatbegovići család telepedett le ezen a területen, akik az itteni muszlimok elődei voltak.

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Paprača községhez tartozó településnek 13 háztartása, 69 muszlim és 15 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 98. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Paprača községhez tartozó településen 5 háztartást és 19 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Vlasenicai járáshoz tartozó Paprača községnek 1642 lakosa volt, közülük 1498 szerb ortodox, 141 muszlim, 2 római katolikus és 1 görög katolikus volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 222. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Šekovići községhez került. A hívek a papračai szerb ortodox egyházközséghez tartoztak.

Nevezetességei 250px|bélyegkép|A Papraća-kolostor temploma A faluban, az azonos nevű folyó forrásánál, a Vlasenica-Šekovići-Zvornik út mentén található a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelt szerb ortodox Papraća kolostor, Bosznia-Hercegovina egyik nemzeti emlékhelye. Alapításának időpontja ismeretlen, de a korabeli oszmán dokumentumok tanúsága szerint a kolostor már a 16. század első felében létezett. A kolostort az 1716–18-as osztrák-török háború után elhagyták és lerombolták. Templomát 1853-ban építették újjá, miután az oszmán hatóságok engedélyezték az építkezést. Az újjáépítést a szarajevói szerbek forrásai segítették. A következő években a templomot felújították, felszentelésére 1869-ben került sor. Papraćán 1880-ban állították helyre a kolostoréletet. A második világháború alatt a kolostor tönkrement, értékeit ellopták. 1954-ben részben megújították. További felújítások után 1975. szeptember 21-én szentelték fel. A Papraća kolostort 2005-ben Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékének nyilvánították.

Nincs információ arról, hogy mikor épült a település első mecsete. A második világháború alatt, pontosabban 1941-ben, a szerbek felgyújtották és lerombolták a mecsetet. Csak 25 év múlva épült egy új mecset, amelyet 1966-ban nyitottak meg. Ez a mecset is nagyon rövid életű volt, mert ugyanazok az erők, melyek 1941-ben, 1992-ben ismét lerombolták, és ekkor a muszlim gyülekezet összes vagyonát megsemmisítették. A háború után a bosznia-hercegovinai malajziai nagykövetség segítségével egy új mecsetet építettek, amelyet hivatalosan 2004. május 22-én nyitottak meg. A mecset mellett egy gyönyörűen kialakított helyi temető is található. A kalesi merdzlis kezdeményezésére ebben a temetőben fülkét helyeztek el a néhai Orhan Gazibegović efendi emlékére, akit a második világháború elején Papraća közelében a csetnikek fogtak el és brutális módon kivégeztek.

Papraća környékén több középkori stećak sírkővel rendelkező nekropolisz található: Vučevica, Pavlovići, Lemino Brdo, Bašići és Trišići területén.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései