Lujza Terézia (Mária del Kármen Franciska de Asís, ; Aranjuez, Spanyolország, 1824. június 11. – Madrid, Spanyolország, 1900. december 27.), spanyol infánsnő, házassága révén Sessa hercegnéje, II. Izabella spanyol királynő unokatestvére és sógornője, egyben közeli barátja és bizalmasa. Az elsők között volt a spanyol királyi családban, aki az európai uralkodóházak körén kívül házasodott, és az egyetlen, aki ezt a királynő támogatásával tette.
Életrajza Származása és ifjúkora 220px|bélyegkép|balra|Az ifjú Lujza Terézia infánsnő tízesztendős kora körül (Antonio María Esquivel, 1834, Madridi Nemzeti Múzeum Képtára)
Az aranjuezi királyi palotában született 1824. június 11-én. Ő lett szülei, Ferenc de Paula infáns és Lujza Sarolta Bourbon–szicíliai királyi hercegnő ötödik gyermeke és második leánya. Születésétől fogva megillette az infánsnői titulus, mint a királyi család közvetlen tagját. Nagybátyja a spanyol király, VII. Ferdinánd volt. Lujza Terézia anyai ágról is a Bourbon-házból származott, mivel szülei közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással – első fokú unokatestvérek voltak. Anyai nagyszülei I. Ferenc nápoly–szicíliai király és Mária Izabella királyné voltak.
Az infánsnőt követően szüleinek még hat gyermeke született 1834-ig bezárólag. Fivére volt többek között Ferenc infáns, aki unokatestvérük, a későbbi II. Izabella spanyol királynő férje lett, valamint Amália del Pilar is, aki a bajor királyi Wittelsbach-dinasztiába házasodott.
Házassága és gyermekei
A spanyol királyi családban többen is morganatikus, rangon aluli házasságot kötöttek, kezdve az özvegy királynéval, Mária Krisztinával, aki férje 1833-as halálát követően alig több mint két hónappal már frigyre is lépett szeretőjével, Agustín Fernando Muñoz y Sánchezzel. Őt követte Lujza Terézia legidősebb nővére, Izabella Ferdinanda, aki 1841-ben házasodott össze a lengyel gróffal, Ignacy Gurowskival. Őket Lujza Terézia követte 1847-ben, majd ugyan ebben az évben fivére, Henrik infáns is rangon alul vette feleségül a spanyol arisztokratát, Elena María de Castellvít. Végül egy évvel később legidősebb húguk, Jozefina Ferdinanda ment hozzá a spanyol íróhoz és liberális politikushoz, José Güell y Rentéhez.
Mivel Lujza Terézia nem csak rokona volt II. Izabellának, de barátja és bizalmasa is, így a királynő egy 1847. február 8-án kelt királyi rendeletben engedélyezte az infánsnő morganatikus házasságát José María Osorio de Moscoso y Carvajalal, Sessa 16. hercegével, aki számos egyéb nemesi cím birtokosaként az ország egyik legbefolyásosabb arisztokrata családjához tartozott. Az esküvőre a herceg birtokában lévő Altamira-palotában került sor, Madridban, a rendeletet követő második napon, február 10-én. A szertartáson a királynő és férje, Cádiz hercege szolgáltak tanúként. Néhány hónappal később José Maríát az Aranygyapjas rend lovagjává avanzsálták, és a III. Károly-rend nagykeresztjét is megkapta.
Házasságukat követően sorra születtek gyermekeik: Francisco de Asís 1847. december 16-án, Luis María 1849. február 11-én, és María Cristina Isabel 1850. május 26-án. Mindhárom gyermekük megérte a felnőttkort és megházasodott – Luis Maríát leszámítva utódaik ma is élnek. Lujza Terézia morganatikus házassága ellenére megtarthatta rangját és kiváltságait, azonban az 1868-as forradalom és a monarchia bukása után anyagi helyzetük jelentősen megromlott. Ennek ellenére továbbra is magas életszínvonalon éltek, gyakran utazva Madrid, Párizs és Biarritz között. Lujza Terézia 1881-ben özvegyült meg. Közel húsz évvel élte túl férjét, mígnem 1900. december 27-én, hetvenhat esztendős korában elhunyt. Nyughelye a spanyol királyi család hagyományos temetkezési helyén, a San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor Infánsok Parthenonjában található.
Források és jegyzetek
Fordítás
</center>
Kategória:Bourbon-ház Kategória:Spanyol infánsnők Kategória:1824-ben született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek