Paulas Erika Mária Irene (Schuller Rezsőné) svájci születésű szász építész, építőmester, az első magyar építésznő.
Életpályája
Paulas Erika az erdélyi szász gyökerekkel bíró Josef Ernst Paulas és Elise Wettstein gyermekeként született 1875-ben a Zürich melletti Fluntern településen. 1883-ban a család visszaköltözött az erdélyi Besztercére.
Apja és nagyapja hivatását követve Paulas Erika is az építőiparban keresett állást. 1892-től édesapja mellett dolgozott rajzolóként a városi építési irodában.Klein: i. m. 170. o. 1895-ben, húszéves korában Kolozsvárott kőművesmesteri vizsgát tett, majd sikeres praxist indított. 1898-ban már két rajzolót és hat segédet foglalkoztatott – mindannyian nők voltak.Preßburger Zeitung, 1898. december 15. 3. o. A 19-20. század fordulójára közel kéttucat kisebb-nagyobb beruházást tudott maga mögött.
1900–1902 között Paulas Budapesten élt, ahol 1900. április 17-én sikeres építőmester-vizsgát tett.Építő Ipar XXIV/17. 1900. április 26. Hivatalos Közlemények, 1. o. Az őt vizsgáztató bizottság elnöke, Neÿ Béla külön újságcikkben gratulált neki, köszöntve „az első magyar képesített építőmesternőt”.Építő Ipar XXIV/18. 1900. május 3. 1-2. o. Neÿ írásából kiderül, hogy Paulas magyarul beszélt a vizsgán, és kiválóan felkészült.
A sikeres vizsga feljogosította Paulast a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagságára, amelynek alapszabálya azonban ekkor még csak férfiak belépését engedélyezte.Az építésznő s az építész-egyesület. Pesti Napló, 1901. január 3. 6. o. Ezt az 1901-es éves közgyűlésen módosították, így 1902. március 23-án, a következő közgyűlésen az Egylet tagsága első női tagként köszönthette Paulas Erikát. Mivel sikeres vizsgája és egyleti tagsága Paulast tervezői jogokkal ruházta fel, ő nevezhető az első magyar építésznőnek.
Paulas 1902. június 29-én összeházasodott dr. Schuller Rudolf (magyar névváltozatban Schuller Rezső) ügyvéddel, országgyűlési képviselővel, akivel az esküvőt követően Nagyszebenben telepedtek le. Paulas itt is aktívan folytatta pályáját: lakóházakat és több középületet is tervezett. Legjelentősebb munkája a kolozsvári Református kollégium új épülete, amelynek tervezési és építési feladatát 1901-ben pályázaton nyerte el. Emellett folytatta tanulmányait a zürichi Műegyetemen, valamint 1909–1910 között a bécsi Iparművészeti Iskolában, Josef Hoffmann tanítványaként.
A házaspár 1914-ben Besztercére települt át; itt élték át az első világháborút, az azt követő hatalomváltást. A harmincas években Kolozsvárott éltek. Ezekben az évtizedekben Paulas már nem dolgozott szakmájában. Férje 1945-ben Székelyudvarhelyen pénzügyi számvevőségi főtanácsos lett. Paulas Erika Besztercén hunyt el 1961-ben.
Fontosabb megépült művei 1911. Gyermekotthon, Nagyszeben 1904. F. W. Schuster háza, Nagyszeben, Teutschgasse 14/Hegelstr. 18 1903 k. Schuller-Paulas ház, Nagyszeben, Teutschgasse 9/Hegelstr. 3 1901–1902. Kórház, Medgyes, Cloșca 2 1901–1902. A Református kollégium új épülete (ma Colegiul Național „Gheorghe Șincai”), Kolozsvár, Avram Iancu utca 31–33.Klein: i. m. 172. o.
Jegyzetek
További források Kádár Ágota: Első asszony-építészeink öröksége Erdélyben a századfordulón. Szemelvények Paulas Erika és Préda Ilona életpályájából. In: Rüsz-Fogarasi Enikő (szerk.): Örökség – identitás – emlékezet. A kulturális és szellemi örökség recepciója Erdélyben. Erdélyi Évszázadok - A kolozsvári Magyar Történeti Intézet Évkönyve VIII. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2023. 123-139. o. Url:
Mészáros Zsolt: „...haladásunk legújabb tanusítója: az asszony építész." Magyar női építészek a múlt századelőn. In: Kovács Zsolt - Orbán János: Táguló horizont: Tanulmányok a fiatal művészettörténészek marosvásárhelyi konferenciájának előadásaiból. Cluj-Napoca: Societatea Muzeului Ardelean, 2013. 187-197. o. Url:
Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Erdélyi szászok