Czifferszky István (Gyöngyös, 1915 – ?, 1982) gyárigazgató, vadászíró
Élete Gyöngyösön született, ott fejezte be középiskolai tanulmányait is 1933-ban, a város római katolikus polgári fiúiskolájában.A gyöngyösi róm. kat. polgári fiúiskola értesítője az 1932-33 iskolai évről Ezt követő évtizedeiről kevés adat ismert, de vélhetően ő volt az a Czifferszky István, aki az 1945-46-os tanévben elvégezte Budapest Székesfőváros VI. kerületi Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós Községi Kereskedelmi Középiskolájának felnőtt tagozatát.VI. ker. községi felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1945, 28. oldalA feltételezett azonosságot erősíti, hogy az iskola 1944-es értesítőjében szerepel születési helyeként a Gyöngyös helynév, gyengíti viszont, hogy ott születési évet is bejegyeztek, ahol viszont az 1918-as évszám szerepel. Később a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi diplomát is szerzett.Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1964-1965
Az 1950-es években egy ideig személyi titkárként dolgozott Czottner Sándor mellett, aki abban az időszakban előbb bánya- és energiaügyi, később szénbányászati, 1956 után pedig nehézipari miniszter volt. Sikerült meggyőznie a minisztert arról, hogy érdemes megpróbálkozni a brikett költséges importálása helyett annak hazai gyártásával, ezt követően lehetőséget kapott utóbbinak megszervezésére, majd pedig az így felállt üzem vezetésére is.Karsay János: Brikett pártmunkában Új Magyarország, 1. évfolyam, 171. szám (1991. november 14.), 4. oldal 1955-ben már a Magasnyomású Brikettgyár igazgatójának minőségében vehette át a szénbányászati minisztertől a november 7. ünnepe alkalmából meghirdetett, a beruházási terv túlteljesítését célzó mozgalom (munkaverseny) harmadik helyezéséért járó miniszteri elismerést.Szénbányászati Értesítő, 3. évfolyam, 1-2. szám (1956. január 12.), 1. oldal Más adat szerint 1957 volt az alapítási éve a Hidasi Brikettgyárnak, melynek első igazgatója lett.Videcz Ferencné: Fejezetek Hidas történetéhez, Hidas, 1999., 242-244. oldal
A rendszeres termelés valamikor 1959-ben indult be, de a megyei pártbizottság már 1960 áprilisában díszoklevéllel jutalmazta az üzemet, több havi tervének jelentős túlteljesítéséért, amit a tervezett önköltség szintén nem csekély csökkentése mellett ért el.Díszoklevelet kapott a hidasi magasnyomású brikettgyár Dunántúli Napló, 17. évfolyam, 81. szám (1960. április 6.), 3. oldal Magának a gyárnak az ünnepélyes felavatása – egy év rendszeres termelés után – 1960. augusztus 16-án történt meg,Felavatták az ország első magasnyomású brikettgyárát Hidason Népszava, 88. évfolyam, 195. szám (1960. augusztus 17.), 1. oldalÜnnepélyesen átadták az újonnan épített és teljesen elkészült Hidasi Magasnyomású Brikettgyárat Dunántúli Napló, 17. évfolyam, 194. szám (1960. augusztus 17.), 1. oldal egyúttal a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta számára (és három beosztott kollégája számára) „a hidasi kötőanyagnélküli brikettgyár átadása alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül”.Magyar Közlöny, 72. szám (1960. augusztus 24.), 520. oldal A brikettgyár működésének néhány évvel később a helyi lignitkészlet kimerülése és a bánya 1966-osBocz József: Kettévágott kultúrotthon. A bánya leállása nem éreztetheti hatását a falu kulturális életében Dunántúli Napló, 23. évfolyam, 153. szám (1966. június 30.). 5. oldal leállása vetett véget.
Írói munkássága Munkája mellett vadászíróként, vadászattal és kutyákkal kapcsolatos elbeszélések szerzőjeként szerzett ismertséget. Írásait jellemzően a Móra Ferenc Könyvkiadó jelentette meg, de egy részük későbbi kiadást is megért; a Vava című kötetét közel 30 évvel a halála után is kiadták.A Szkítia könyvesbolt könyvajánlója Magyar Demokrata, 13. évfolyam 40. szám (2009. október 2,), 62. oldal A bőgőkürt és más vadásztörténetek című kötetének 1957-es kiadását a neves természetfestő, Csergezán Pál illusztrálta, A gemenci bak és más vadászelbeszélések című, 18 elbeszélést tartalmazó kötete (1980) Fellegvári Tibor címlapgrafikájával és Balogh István Péter illusztrációival,Gy. Nagy Zsuzsa: Állatokról – gyermekeknek Pedagógiai Szemle, 31. évfolyam, 6. szám (1981. június), 558-559. oldal a szintén vadászelbeszéléseket tartalmazó Ördöggyűrű (1981) pedig Balogh Péter rajzaival jelent meg.Vuray György - Rácz Fodor Gábor - Szabó Zoltán (szerk.): A magyar vadászirodalom képeskönyve. Vadászat és horgászat az irodalomban és a képzőművészetben (Budapest, 2000), 175. oldal
Értékelése Műveinek kritikai megítélése ingadozó volt. A könyv „a serdültebb ifjúságnak, s minden érdeklődőnek ajánlható” – így zárul például A gemenci bak … című kiadvány könyvtárosok tájékoztatására készült, méltatásszerű ismertetése.Új Könyvek, 1980., 11. szám, 178-179. oldal Ugyanezen kötet egy másik ismertetője, Gy. Nagy Zsuzsa ugyancsak pozitív minősítő kifejezések sorával illette a benne szereplő írásokat és feltette a kérdést, hogy vajon ismeretterjesztő irodalom vagy széppróza kerül-e általuk az olvasó kezébe. Kedvezően írja le a könyvtárosok tájékoztatására kiadott, szerző nélküli könyvajánló A sete bárány és a kuvasz című, öt elbeszélést magában foglaló kötet tartalmát is.Új Könyvek – Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója IV. KMK Könyvtárellátó, Budapest, 1983, 1837. oldal]
Az Ördöggyűrűről olvasható egyik, ugyancsak szerző feltüntetése nélkül közölt kritika viszont kifejezetten lehúzta a kötetet, amelyben szerinte az írásokat „szinte kivétel nélkül egyfajta kegyetlen vadászszemlélet hatja át”, az értékelés pedig azzal zárul, hogy a könyv „serdülőknek semmiképp sem javasolt”.Új könyvek – Állománygyarapítási tanácsadó IV. KMK Könyvtárellátó, Budapest, 1981., 1704. oldal Annyira rossz azonban nyilván mégsem lehetett a könyv, legalábbis egy másik, generációkkal később született vadászíró, Juhász Ferenc vadgazda mérnök így emlékezett rá vissza: „Lebilincselő stílusa, az emberi jellem és sors hihetetlen mélységű megjelenítése máig ösztönző példa a számomra.”Békés Sándor: Vadászkönyvészet Nimród, 110. évfolyam, 2. szám (2022. február), 66-69. oldal
Művei A bőgőkürt és más vadásztörténetek (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1957) A gemenci bak és más vadászelbeszélések (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980) Ördöggyűrű (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981) A sete bárány és a kuvasz (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1983) Vava (Lazi Kiadó, 2009)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar vadászírók Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Gyöngyösiek