Belgium nagysebességű vasúti hálózata elsősorban nemzetközi összeköttetéseket biztosít Brüsszel és Franciaország, Németország, valamint Hollandia között. A nagysebességű hálózat 1997-ben indult a Franciaországba vezető HSL 1 megnyitásával, és azóta a nagysebességű vonalak Németország felé is meghosszabbodtak: 2002-ben a HSL 2, 2009-ben a HSL 3 Liège-ből a német határig, valamint 2009-ben az HSL 4 Antwerpenből a holland határig.

Szolgáltatások Jelenleg három nemzetközi nagysebességű vonatjárat közlekedik Belgiumban: az Eurostar, az InterCityExpress (ICE) és a TGV. Minden üzemeltető megáll a Brüsszel-Déli pályaudvaron, Belgium legnagyobb vasútállomásán. Néhány járat Liège és Antwerpen pályaudvarain is megáll. Ezek a nemzetközi üzemeltetők azonban nem értékesíthetnek jegyeket két belga város között. Ehelyett az utasoknak a belga IC vonatokat kell igénybe venniük, amely ugyanazokat a nagysebességű vonalakat használja. Az Eurostar Brüsszelt Amszterdammal, Kölnel, Düsseldorfal, Londont, Párizst és Rotterdamot köti össze. A német ICE Brüsszel és Frankfurt között közlekedik Kölnön keresztül. A francia TGV közvetlen járatokat üzemeltet Brüsszelből Nantes-ba, Marseille-be, Perpignanba, Rennes-be és Strasbourgba, és az útvonalak mentén több mint 25 állomáson áll meg.

Vonalak Belgiumban négy nagysebességű vonal van, amelyek 260–300 km/h sebességű közlekedést tesznek lehetővé. Mindegyik 25 kV 50 Hz-es váltakozó árammal van villamosítva, ellentétben a belga vasúti hálózat többi részével, amely 3000 V egyenáramot használ.

HSL 1

A HSL 1 Brüsszelt köti össze a francia határral. A 88 km hosszú (71 km dedikált nagysebességű pálya, 17 km modernizált vonal) vonal 1997. december 14-én kezdte meg működését. A vonal jelentősen lerövidítette a vasúti utazási időt, Párizs és Brüsszel között az út most 1 óra 22 percet vesz igénybe. Az LGV Nord vonallal együtt hatással volt a Franciaországba és Londonba tartó nemzetközi utazásokra is, biztosítva az Eurostar és a TGV vonatok nagysebességű áthaladását. A teljes építési költség 1,42 milliárd euró volt.

HSL 2

A HSL 2 Leuven és Ans között közlekedik. Hossza 95 km (61 km dedikált nagysebességű pálya, 34 km modernizált vonal), 2002. december 15-én kezdte meg működését. A német határig vezető HSL 3-mal együtt a keleti irányú nagysebességű vonalak jelentősen felgyorsították az utazást Brüsszel, Párizs és Németország között. A HSL 2-t a nemzetközi Eurostar és ICE vonatok, valamint a belföldi InterCity járatok használják.

HSL 3

A HSL 3 Liège-t köti össze a német határral. Hossza 56 km, amelyből 42 km nagysebességű vasútvonal, 14 km pedig modernizált vonal. 2007. december 15-én készült el, de a vonatok csak 2009. június 14-én kezdték el használni. A HSL 3-at csak a nemzetközi Eurostar és ICE vonatok használják.

HSL 4

A HSL 4 Antwerpen északi részét köti össze a holland határral, ahol találkozik a HSL-Zuid vonallal. Hossza 87 km, amelyből 40 km különleges nagysebességű pálya és 47 km modernizált vonal. A vonal nagy része 2007-ben készült el, de a biztosítóberendezésekkel kapcsolatos problémák miatt a megnyitását 2009 decemberéig elhalasztották. A HSL 4-et a nemzetközi Eurostar és ICE vonatok, valamint a belföldi InterCity járatok használják. Kezdetben az NS Hispeed (ma NS International) azt tervezte, hogy az újonnan megrendelt V250-es sorozatot használja a Brüsszel, Antwerpen, Rotterdam és Amszterdam közötti gyors Fyra vonatjáratokhoz. A járműsorozat műszaki problémái miatt ezt a tervet elvetették. Az NS 20 új ICNG vonatot rendelt meg erre az útvonalra. Brüsszel és Antwerpen között (47 km) a vonatok 160 km/h sebességgel közlekednek a korszerűsített meglévő vonalon (kivéve néhány szakaszt, ahol 120 km/h sebességkorlátozás van érvényben). Az E19/A12 autópálya csomópontjánál a vonatok elhagyják a rendes vonalat, és új, erre a célra kijelölt nagysebességű pályán haladnak tovább a holland határig (40 km), 300 km/h sebességgel.

25N A Diabolo projekt részét képező 25N vasútvonal építése Schaerbeek (Brüsszel északi részén) és Mechelen (Antwerpen déli részén) között folyik. Ez nem egy igazi nagysebességű vasútvonal, de úgy építik, hogy 220 km/h sebességet is képes legyenek elérni rajta a vonatok. A Mechelen vasútállomás felújításával kapcsolatos projekt magában foglalja a vasútállomás szélén lévő, a nagysebességű vonatok áthaladására fenntartott vágányok építését is.

A vonal elkészülte után szinte folyamatos nagysebességű összeköttetés jön létre Amszterdam, Brüsszel és London vagy Párizs között, kivéve azokat a szakaszokat, ahol a vonatok sűrűn lakott területeken hagyományos pályákon közlekednek, nevezetesen Mechelen és Antwerpen között, valamint Schiphol és Amszterdam között. A vonatok a városi állomások közelében sem tudnak teljes sebességet elérni, például a Brüsszeltől északra Schaerbeekig és Antwerpentől északra ffLuchtbal]]ig tartó rövid szakaszokon. Ezenkívül a rotterdami állomás környékén a szűk ívek korlátozzák a teljes sebességű közlekedést.

EuroCap-Rail

Az EuroCap-Rail egy tervezett nagysebességű vasúti tengely, amely Brüsszelt, Luxembourgot és Strasbourgot köti össze – három várost, amelyek együttesen az Európai Unió hét intézményének hat székhelyét adják, és amelyeket nem hivatalosan Európa fővárosainak neveznek. A tengely a meglévő vonalak mentén haladna, amelyeket nagysebességű vasúti közlekedésre korszerűsítenének.

Állomások

Belgiumban 4 pályaudvaron állnak meg a nagysebességű vonatok: Antwerpen-Centraal Brussels-South Brussels-North Liège-Guillemins vasútállomás

Lásd még Belgium vasúti közlekedése

Jegyzetek

* Kategória:1435 mm-es nyomtáv