A fáraó (eredeti cím: Faraon) 1966-ban bemutatott lengyel történelmi játékfilm, amely Bolesław Prus azonos című, 1897-es regényének filmadaptációja. A filmet 1962−1965 között forgatták, 1966. március 1-jén volt az ősbemutató, Magyarországon 1966. november 24-én került mozikba. 1967-ben nem sok híján nem nyerte el a legjobb külföldi film Oscar-díját. Az ókori Egyiptom XX. dinasztiájában játszódik, de a cselekmény kitalált. A főszereplő XIII. Ramszesz és Herihór, azonban Herihor a XX. dinasztia utolsó uralkodójának, XI. Ramszesznek volt kortársa, és hamarabb halt meg, mint az uralkodó. A belpolitika ábrázolása azonban a fiktív cselekmény mellett is hiteles. Épp így külpolitika is valós alapokon nyugszik. A filmben Asszar néven említett asszír uralkodó I. Tukulti-apil-ésarra, az első középasszír uralkodó, aki valóban eljutott a Földközi-tengerig, hódoltatva sok föníciai városkirályságot.
Cselekmény Ramszesz herceg hadgyakorlatán a hadsereg Herihór parancsára nem halad tovább az úton, mert azon két galacsinhajtó bogár (szkarabeusz) éppen átvág. A herceg az időveszteségtől frusztráltan bizalmasával, Thotmesszel együtt a homokdűnék közé fut. Itt találkozik össze Sárával, aki később a szeretője lesz, és a dráma szempontjából rendkívül fontos elem. A hadgyakorlat sikerrel zárul, ám ennek során kiderül a néző számára, hogy az uralkodói kincstár üres, és a herceg a katonáinak igért jutalmakat csak föníciai kereskedőktől kért hitellel tudja kifizetni. A film fő konfliktusa itt rajzolódik ki: a herceg Egyiptom régi katonai potenciálját akarja feléleszteni, de nincs pénze a zsoldosokra, és a papság minden tervében akadályozza. A főpapok – elsősorban Amon főpapja, Herihór – azt próbálják elérni, hogy az anyagi nehézségeit a zsoldosok elbocsátásável küzdje le, ehhez viszont béke kell Asszíriával. A herceg frusztrációját fokozza, hogy Herihór a hadgyakorlatról negatív jelentést ad apjának, így nem kapja meg a hadtestparancsnokságot, amire vágyik.
Ramszesznek fia születik Sárától, azonban a főpapok utasítására zsidó nevet ad a gyermeknek, hogy később Izrael királya lehessen. Ramszesz erre elzavarja Sárát a gyermekkel együtt, őket később meggyilkolják. A főpapok a beteg uralkodó nevében szerződést készítenek elő Asszíriával, amelyben ellenszolgáltatás nélkül átengedik Föníciát Asszarnak, feltéve hogy Egyiptomot nem támadja meg. Az Egyiptomban élő föníciai kereskedők ettől megijednek, és mind a herceget, mind Egyiptom lakosságát egy Asszíria elleni háborúra próbálják rávenni a saját védelmük érdekében. Ez nem jár gyors sikerrel, így Asszíria el is foglalja Föníciát.
A papság már teljesen önállóan intézkedik Egyiptom ügyeiben, az idős Ramszesz nem akar beleszólni a döntéseikbe, Ramszesz herceg pedig nem tud. Így kerül sor néhány líbiai zsoldoscsapat leszerelésére. A zsoldosok fosztogatni kezdenek az egyiptomi falvakban, és Ramszesz herceg itt szerzi meg az első valódi katonai tapasztalatát, amikor legyőzi a líbiai zsoldosokat. Ekkor éri a hír, hogy apja meghalt, ő lett az uralkodó. Hirám, a föníciai kereskedő bemutatja Széth papját, aki ismeri az Amon kincstárát őrző labirintus titkát. Ramszesz nem kapja meg a felhatalmazást az Amon-kincstár felhasználására, így katonai erővel kívánja azt megszerezni, ám túl hamar tör ki egy általános lázadás a papok ellen, még nem ér oda a hadsereg az Amon-templomhoz. A lázadást maguk a papok is sürgetik, mivel ők tudják, hogy napfogyatkozás lesz, így azt felhasználva félemlítik meg a vallásos népet.
Ramszeszt végül az Amon-templomban egy mellékszálban bemutatott görög, a hasonmás Lükón öli meg.
Szereplők SzerepSzínészMagyar hang XIII. Ramszesz Jerzy Zelnik Sztankay István Lükon Madaras József Nikotrisz, XIII. Ramszesz anyja Wieslawa Mazurkiewicz Békés Rita Káma Barbara Brylska Dallos Szilvia Sára Krystyna Mikołajewska Szegedi Erika Hebron Ewa Krzyzewska Herihor Piotr Pawlowski Pálos György Pentuer Leszek Herdegen Mécs Károly Mefresz Stanisław Milski Kemény László Beroész Kazimierz Opalinski Szamentu Mieczysław Voit Somogyvári Rudolf Hiram Alfred Lodzinski XII. Ramszesz Andrzej Girtler Zách János Tutmózisz Emir Buczacki Lőte Attila Mentezufisz Józef Czerniawski Fillár István Dagon Edward Raczkowski Csákányi László Eunana Ryszard Ronczewski Joó László Tehenna Leonard Andrzejewski Avar István Fellah Jerzy Block Pap, a labirintus őre Bohdan Janiszewski Turgonyi Pál Nitager Wiktor Grotowicz Deák Sándor Szargon Jaroslaw Skulski Horváth Pál Rabszun Marian Nosek Surányi Imre
Gyártás Jerzy Kawalerowicz rendező gyermekkori álma volt a film, a regény elolvasása óta. A gyártás 1962 őszén kezdődött a łodźi díszletstúdióban, ahol a palotai, templomi, és labirintus jeleneteket vették fel. A varsói hajógyár korabeli ábrázolások alapján építette meg a nílusi hajót és csónakot, amiket a Kirsajty-tavon úsztattak. Néhány jelenetet Egyiptomban forgattak, mint ahol Ramszesz a gízai piramisok tövében beszél Pentuerrel, de a sivatagi jelenetek többségét a Kizil-kumban rögzítették, ahol az itt felvett csatajelenetekben 2000 szovjet sorkatona volt a statiszta. A forgatást három évvel a kezdés után, 1965-ben fejezték be, és 1966. március 1-jén a varsói kongresszusi csarnokban mutatták be.
A film látványvilágán, hitelességén meglátszik, hogy a varsói egyetem egyiptológusa, Kazimierz Michałowski szakértőként vett részt a készítésben, míg Sadi Abdel-Szalam, a kairói filmintézet munkatársa, aki az 1963-as Kleopátra megalkotásában is segédkezett, tanácsadóként működött közre.
A film eredeti verziója 184 perc hosszúságú. Ezt a mozivetítéseken, és a korai televíziós adásokon kívül sehol nem forgalmazták. Az amerikai moziforgalmazáshoz alaposan megvágták, 128 perces lett. Végül még egy 151 perces verzió is előkerült. A 128 és 151 perces vágásokat szokták adathordozókon forgalmazni.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:1966 filmjei Kategória:Lengyel történelmi filmek