Légzési elégtelenségről akkor beszélhetünk, ha a légzőrendszer a két fő funkciója közül az egyiket vagy mindkettőt elveszíti. Ez a két funkció az oxigenizáció és a szén-dioxid-eltávolítás (elimináció).
I-es típusú légzési elégtelenség I-es típusú légzési elégtelenség akkor jön létre, ha a légzőrendszer nem képes ellátni a szervezetet megfelelő mennyiségű oxigénnel, és úgynevezett hypoxaemia alakul ki, vagyis a vérben alacsonnyá válik az oxigénszint. Vérgázanalízissel ez <60 Hgmm PaO2-szintet jelent. Ez az állapot nagyjából 90%-os szaturációnak felel meg. A PaCO2 szint 35-45 Hgmm ebben az esetben is.
Okok - amelyek a leggyakrabban I-es típusú légzési elégtelenséghez vezetnek
heveny balszívfél-elégtelenség (HBSZE) alvási apnoe-szindróma kóma neuromuscularis betegségek, izomsorvadással járó genetikai és szerzett betegségek csoportja emphysema interstitialis tüdőbetegségek, pl. tüdőfibrózis ARDS: akut respiratorikus distress szindróma COPD: krónikus obstruktív tüdőbetegség pneumonia (tüdőgyulladás) tüdőembólia
II-es típusú légzési elégtelenség II-es típusú légzési elégtelenség akkor fordul elő, ha alacsony vagy normál oxigénszint mellett emelkedett a szén-dioxid szintje (PaCO2 >45 Hgmm).
Okok - amelyek a leggyakrabban II-es típusú légzési elégtelenséghez vezetnek
instabil mellkas súlyos mellkasi deformitás, például Bechterew-kór obesitas (elhízás) ARDS tüdőembólia COPD a központi idegrendszert érintő, ezáltal a légzőközpont aktivitását csökkentő folyamatok és szerek: pl. alkohol, kábító fájdalomcsillapítók (ópiátok), benzodiazepinek, stroke, tumor, súlyos koponyatrauma rekeszizom rendellenességei, működészavara
A kétféle légzési elégtelenség prehospitálisan a szaturáció mérésével és a kapnográfia együttes használatával differenciálható, de fontos megjegyezni, hogy ritka esetben kevert formával is találkozhatunk. A tüdők anatómiai felépítéséből adódóan, a felső légutak csak vezetik a levegőt az alsó légutak felé, nem vesznek részt a gázcserében - ez az úgynevezett anatómia holttér. Kis légzési térfogatok esetén, ha a levegő nem jut le az alveolusokig - vagyis elégtelen a ventiláció (hypoventilatio) -, a CO2-ben dús levegő nem tud kimosódni az alveolusokból. Hypoventilatio típusosan akkor alakul ki, ha a légzési térfogat >50%-a holttér légzés.
Differenciáldiagnózis A légzési elégtelenség differenciál diagnózisa nehéz feladat, számtalan hasonló tünettannal rendelkező betegség okozhatja, magában foglalja mind az I-es és II-es típusú légzési elégtelenséget.
Betegségek - amelyek a leggyakrabban légzési elégtelenséghez vezetnek
ARDS asthma bronchiale asthma cardiale (tüdőödéma) bronchitis (hörgőgyulladás) cardiogen shock cervicalis (nyaki) gerincsérülés COPD disztributív shock emphysema myocardialis infarctus (szívinfarktus) pneumothorax (légmell) pneumonia zsírembólia, pl. nagy csöves csontok sérülésekor
Jegyzetek
Kategória:Betegségek