A Beton és Vasbetonipari Művek Épületelemgyár (rövidítve: BVM-Épelem) egy építőipari üzem volt Budapest XI. kerületében.
Története Az Épületelemgyár a Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) budapesti üzemeként működött a XI. kerületben, a Budafoki út térségében. A vállalat előregyártott beton-, vasbeton- és feszített betonszerkezetek gyártására szakosodott, és meghatározó szerepet töltött be a hazai iparosított építésben. A BVM-et 1963-ban alapították Betonelemgyártó Vállalat néven, az addig önálló állami betongyárak és épületelemgyárak egyesítésével, majd 1968-ban vette fel a Beton- és Vasbetonipari Művek nevet. Budapesten két jelentős üzeme működött, a Budapesti Betonárugyár és az Épületelemgyár, míg vidéken több gyár és telephely alkotta a vállalat országos hálózatát.
A Középülettervező Vállalat és a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet 1965-re fejlesztette ki az UNIVÁZ nevet viselő (előregyártott vasbeton pillérvázak közé modulárisan méretezve illeszthető elemekből álló) komplex építési technológiát, amelynek típustervei alapján az Épületelemgyár kivitelezésében a Kádár-korszak idején országszerte épültek irodaházak, üzemcsarnokok, szállodák, rendelők, iskolák és egyéb közintézmények.Glázer Tamás - Hotelek futószalagon / A siófoki szállodagyár és a magyar panelépítészet története (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület kötete, 2021)
A gyártási program középpontjában több, korszerűnek számító iparosított építési rendszer állt, köztük az UNIVÁZ rendszer különböző változatai, a vasbetonvázas épületekhez alkalmazott BVM-TIP rendszer, a kisebb közösségi épületekhez kifejlesztett vázpaneles megoldások, valamint a BVMPPB típusú födémrendszer. A budapesti Épületelemgyárban nagyméretű vasbeton szerkezeti elemek készültek, amelyeket az üzemi udvaron darukkal mozgattak, majd közúti vagy vasúti szállításra készítettek elő. A termelés nagyságrendjét jól jelzi, hogy a vállalat éves szinten több százmillió forintos tervteljesítéssel számolt, amelynek eléréséért a dolgozók és a műszaki állomány komoly erőfeszítéseket tett.
Az Épületelemgyár logisztikai rendszerében hosszú időn át szerepet játszott a vasúti áruszállítás, elsősorban a nagy tömegű és méretű betonelemek miatt. Vasúti kiszolgálása az Andor utcai iparvágány-hálózathoz kapcsolódott, és ebből a szempontból különleges helyzetet képviselt: amikor a környék ipari üzemeinek többsége a kilencvenes években már felhagyott a vasúti fuvarozással, a gyár még ragaszkodott ehhez a szállítási módhoz. Ennek következtében az Épületelemgyár az Andor utcai vontatóvágány hivatalos megszüntetése (1997) után is – átmeneti jelleggel – az utolsók között kapott (1998-2000) vasúti kiszolgálást, ami ritka és figyelemre méltó epizódja volt a budapesti iparvasutak történetének.
A rendszerváltás gazdasági átalakulása során a cég jogutódja a BVM Épelem Előregyártó és Szolgáltató Kft. lett, amit 2010-ben számoltak fel.BVM-ügy: az LB érvénytelenítette a Fővárosi Bíróság ítéletét - HVG, 2010.10.12.
Az üzem hajdani kelenföldi telephelyén csak a Budafoki úti irodaház maradt meg. A Kondorosi út mentén lakópark épült.
A Szerémi út és a Galvani utca sarkához közel áll a Lőportár, Újbuda egyetlen barokk eredetű műemléke.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XI. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet